Belföld

London új ENSZ-határozatot fontolgat Irakról

A brit kormány fontolóra vette, hogy tárgyalásokat kezdjen nagyhatalmi partnereivel egy új ENSZ-határozatról, amely lehetővé tenné az iraki békefenntartástól eddig távolmaradó országok számára, hogy bekapcsolódjanak e feladatba.

A kérdésről John Sawers, a brit külügyminisztérium politikai igazgatója nyilatkozott a Financial Times című napilap hétfői számának. Jelezte, hogy az előkészítő tárgyalások heteken belül megkezdődhetnek az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), de előtte felmérik az amerikaiakkal, mik lehetnek egy új határozat előnyei és hátrányai.

Sawers kifejtette, hogy olyan országok, mint Törökország, Pakisztán vagy India könnyebben el tudnák fogadtatni lakosságukkal a békefenntartásban való részvételt, ha kifejezetten erről szóló BT-határozat támogatná őket ebben. Mielőtt azonban a határozat elindításáról egyáltalán döntés születne, ki kell deríteni, milyen állásponton van jelenleg Franciaország és Oroszország, amelyek az iraki válságban tett diplomáciai erőfeszítések során mindvégig az ENSZ szerepének növelését sürgették.

A feszültségek még nem múltak el a BT-ben – szögezte le Sawers, az elűzött iraki rezsim elleni nemzetközi hadművelet indulása előtti diplomáciai kudarcra utalva. Értésre adta: Washington és London csak akkor lép a határozat ügyében, ha biztatónak látja a helyzetet abban a tekintetben, hogy a BT-szöveg a békefenntartást jelenleg irányító koalíció erőfeszítéseit támogatja. A Financial Times hozzátette: brit és amerikai diplomaták attól tartanak, hogy Franciaország olyan mértékű ENSZ-szerepvállaláshoz ragaszkodik, amelyet maguk az ENSZ-illetékesek is túlzottnak tartanak.

John Sawers hétfőn tért vissza londoni hivatalába, előtte három hónapig Nagy-Britannia különmegbízottjaként tevékenykedett Irakban. Tapasztalatairól derűlátóan nyilatkozott, kijelentette, hogy mind a biztonság, mind a politikai és társadalmi szerkezet kiépítésében, mind a gazdaság újraindításában jelentős előrelépés történt ottlétének ideje alatt. Jó esélyűnek mondta, hogy a jövő év második felében választásokat tudnak tartani az országban. Elismerte azonban, hogy még súlyos problémákat is meg kell oldani, köztük az amerikaiak elleni gerillatámadásokból, illetve a gazdasági hiányjelenségekből származó problémákat. A legnagyobb feladatnak a nemzeti megbékélést nevezte a diktatúra olyan évtizedei után, amelyek során 300 ezer iraki életét vesztette életét a rezsim kegyetlenkedései miatt.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.