Belföld

Az euró mellett kampányolnak svéd politikusok

Svédországban csökkenni fognak az árak az euró bevezetése esetén, nem pedig nőni, mint ahogy az számos országban történt 2002 elején. Legalábbis ezt állítja Ann-Christin Nykvist svéd mezőgazdasági miniszter, aki az árcsökkenések érvével kampányol a lakosság meggyőzésére - kevesebb mint két hónappal az euró bevezetéséről tartandó népszavazás előtt.

A miniszter rögtön egy számítással is előállt: eszerint egy svéd család éves kiadásai 30 ezer koronával (2350 euróval) csökkennének, ha az ország 2006-ban valóban bevezetné a közös európai valutát.

Svédországban az árszínvonal jelenleg mintegy 20 százalékkal magasabb, mint az EU többi tagországában, s még akkor is jelentős marad a különbség, ha leszámítjuk, hogy a skandináv államban magasabb az ÁFA, mint külföldön. Márpedig a miniszterasszony szerint az euró bevezetése lehetővé tenné az árak könnyebb összehasonlítását, s fokozná a konkurenciát – azaz nőne az árcsökkentések esélye. Elvileg, ha a svéd árak a nyugat-európai átlag szintjére esnének vissza, ez egy kétgyerekes svéd családnak 69500 euró megspórolását tenné lehetővé. Ám egy ilyen árcsökkenés még a szakértők szerint is elképzelhetetlen, s reálisabb az árszínvonal mintegy 10 százalékos esésével számolni: így jön ki a 30 ezer eurós megtakarítás.

A svéd kormány számára készült elemzés szerint alapvetően az élelmiszerek, a ruházati termékek és a szabadidőhöz, a szórakozáshoz kapcsolódó kiadások terén várható nagyobb árcsökkenés az euró bevezetése esetén.

Svédországban szeptember 14-én tartanak majd népszavazást az euró bevezetéséről, vagy elutasításáról. Az igen győzelme esetén a svédek 2006 január 1-én vezetnék be a közös európai valutát. Az ezt megelőző, s az ezt követő egy-egy hónapban (azaz 2005 decemberében és 2006 januárjában) az árakat befagyasztanák és szigorúan ellenőriznék – 2005 szeptemberétől 2006 júniusáig pedig kötelező lenne minden ár kettős (euróban és svéd koronában történő) feltüntetése. Az egyetlen probléma: a jelenlegi felmérések szerint ma még az elutasítás hívei vannak 15-20 százalékos többségben.

Ennek egyik oka, hogy – a svéd kormányzat minden erőfeszítése ellenére – a svédek a nyugat-európai közhangulat nyomán az eurót az áremelkedésekkel társítják. Bár a legtöbb ország kormánya és statisztikai intézete annak idején cáfolta, hogy az euró valóban növelte az árakat, a lakosság ennek ellenkezőjét érezte. Az EU által rendszeresen közzétett közvélemény-kutatás, az Eurobarometer szerint az euró-övezet lakosainak 68,5 százaléka gondolta úgy, hogy a közös pénz bevezetése után az árakat minden területen felkerekítették.

Ezt a furcsa jelenséget, a hivatalos adatokkal szembeni bizalmatlanságot az magyarázza, hogy az euróval néhány cikk olcsóbbá vált, mások viszont valóban drágultak: s általában éppen azok, amelyeket az emberek nap mint nap vásárolnak, mint például az üzemanyag és egyes alapvető élelmiszerek. Márpedig a gyakran vásárolt cikkek árának emelkedését inkább érzékelik a vásárlók, mint azokét, amelyeket csak ritkán vesznek…

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.