A jövő évi költségvetési tervek mind rövid, mind középtávon jelentősen befolyásolják a fejlődési lehetőségeket. A gazdaságpolitika hitelességének növelése, valamint a versenyképesség javítása kell hogy prioritást élvezzen a közeljövőben.
Az Egyesült Államok gazdaságának dinamizálásában mind a fiskális, mind a monetáris politika aktív szerepet vállal. A jelentős adócsökkentéstől és az irányadó kamat lefaragásától a vállalkozások jövedelmezőségi mutatóinak javulását valamint a beruházások növekedését várják. A Fed legutóbb június végén csökkentett kamatot, amely így 1 százalékra süllyedt. A lépésektől a GDP 3 százalékos bővülése várható az év második felében, ezzel éves átlagban 2,5 százalékos növekedéssel számolunk.
Az Egyesült Államokban azonban még mindig nem tűnik biztosnak a konjunktúra fellendülése, ezért egyre többen az Európai Uniótól várják a világgazdaság motorjának szerepét. A hatalmas belső piaccal rendelkező közösségnek ehhez az exportértékesítés dinamizálására is szüksége van. Az euró erősödése ugyanakkor nagymértékben akadályozza – elsősorban a német – kivitel növekedését. Ez is oka annak, hogy a jelenlegi feltételek mellett az év egészére 1 százalékot alig meghaladó növekedés valószínűsíthető.
A magyar GDP növekedési üteme az előző évi 3,3 százalék után 2003-ban is azonos mértékű 3,3-3,4 százalék körül várható. Az ipari és építőipari termelés nem mutatja a stabil növekedés jeleit és a kiskereskedelmi forgalom is a korábbiaknál kedvezőtlenebbül alakult az év közepén.
Az államháztartás hiánya júniusra elérte az éves előirányzat 72 százalékát, a deficit meghaladta a 600 milliárd forintot. A kiadások tervezettől eltérő növekedése, a korábbi vállalások túlteljesülése (elsősorban a lakástámogatásoknál) egyre kényszerítőbben hat. Nem elég a jövő évi költségvetésre koncentrálni, az idei év hiányát is szükséges a tervezetthez közelíteni.
A külső egyensúly romlása az első öt hónapban meghaladta a várakozásokat. Az áruforgalmi statisztika adatai szerint 2003. májusáig az import növekedési üteme meghaladta az exportértékesítés volumennövekedését. A folyó fizetési mérleg hiánya május végére 1,7 milliárd eurót ért el, s az év végére 3,8 milliárd körüli deficittel lehet számolni. A külső hiány finanszírozásában egyre nagyobb arányt tesznek ki az ún. adóssággeneráló tételek. Figyelembe véve, hogy a szomszédos országoknál most indítottak nagyobb privatizációs programokat, Magyarországon a közvetlen tőkebefektetések vonzásának új stratégiáit kell kidolgozni. Az elmúlt hónapok néhol inkonzisztens gazdaságpolitikai lépései nyomán a külföldiek érdeklődése az állampapírpiacon is csökkent, ami a hozamemelkedés nyomán növelte az államháztartás kamatkiadásait.
A fogyasztói árak júniusban 4,3 százalékkal emelkedtek az előző év júniusához képest. Az év végéig a termékek és szolgáltatások további drágulása várható, melynek meghatározó elemei az élelmiszerárak növekedése, az energia és néhány hatósági körbe tartozó termék és szolgáltatás árának emelése, valamint a forint gyengülése az euróval szemben. A jövő évtől az általános forgalmi adó – európai uniós előírásokkal összefüggő – átalakítása emelheti az árakat. 2003-ban az előző évhez viszonyítva 4,8-5 százalék közötti, míg decemberben akár 5,5-5,8 százalékos inflációval számolhatunk. 2004-ben átlagosan 4,5 százalékra csökkenhet a fogyasztói áremelkedés éves üteme.
