A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés szerdán kezdte meg. A 13 pontból álló határozattervezet alapja a holland Erik Jürgens által a bizottság elé terjesztett és a magyar javaslatoknak megfelelően már számos ponton módosított jelentés, továbbá a bolgár Lacsezar Tosev által a politikai kérdések bizottságában benyújtott jelentés.
A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt.
E vitás pontok egyrészt a törvény 2003. június 23-i módosításának következtében, másrészt a Jürgens-jelentés szövegében a magyar fél által kifogásolt pontatlanságokról folytatott egyeztetések következtében megszűntek.
A jelenlegi tervezet értelmében az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségeik kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban, hogy az anyaállamoknak a segítségnyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak.
A közgyűlés a Velencei Bizottság jelentésére támaszkodva megállapítja, hogy az etnikai kisebbségek védelmében az államoknak kétoldalú és nem egyoldalú alapon kell eljárniuk, és minden ilyen jellegű törvénykezésnek négy alapelven – az államok területi szuverenitása, a jószomszédság, a jóhiszeműség és az emberi jogok tiszteletben tartása – kell nyugodnia.
A magyar kedvezménytörvényt néhány szomszédos ország bírálta arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben a Velencei Bizottság jelentésében foglalt elveket – áll a határozattervezetben. A legfőbb panasz a követett eljárás egyoldalú mivoltára vonatkozott. Az ET közgyűlésének meggyőződése, hogy a szomszédos országok kifogásaira elfogadható megoldást lehetett volna találni, ha előzetesen megbeszélés és olyan kétoldalú egyezmény tárgyát képezték volna, mint a Magyarország és Románia közötti egyetértési memorandum.
Az utolsó, 13. pontban “a közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon, megfeleljen a Velencei Bizottság javaslatainak és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és maga a közgyűlés által a jelenleg érvényben lévő törvényről kifejezett bírálatoknak”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
