Belföld

Szerb szárnypróbálgatás – kiútkeresőben a JAT Airways

admin

2003. 06. 08. 12:00

Összbalkáni légitársasági álmokat szöveget a szerb JAT. A siker csodaszámba menne, de azért a Malévnak és Budapestnek jobb résen lennie.

Néhány hónappal ezelőtt korábban sosem látott hirdetések lepték el a szerb városok utcáit. A nevét nem is olyan régen JAT-ról (Jugoslovenski Aerotransport) JAT Airwaysre változtató szerb nemzeti légitársaság, 75 éves fennállása során először, kedvezményes repülőjegyeket kínált. Európai nagyvárosokba 59, illetve 89 eurós áron lehetett repülni. Ráadásul áprilisban “egyet fizet, kettőt kap” akciót is rendeztek.


Kihívás

A jelentős átalakítás előtt álló JAT-nak szüksége is van az új utasokra. Míg a délszláv háborúk előtt évente akár 5 millió embert is szállított, tavaly ez a szám alig haladta meg az egymilliót. Sok szerb inkább a környező országok repülőtereit és légitársaságait választja: Belgrádból és a vajdasági városokból például napi több buszjárat is közlekedik közvetlenül Ferihegyre.
Igaz, a múlt esztendő a viszonylag alacsony utasszám és az egyéb aggasztó tendenciák ellenére kifejezetten jó évnek bizonyult a társaság számára. Miután 2001-ben még 4,5 millió dollár mínuszt mutattak a könyvek, a JAT-nak tavaly mindenfajta állami támogatás nélkül is sikerült minimális nyereséggel zárnia az évet.

Leépítések és leválasztások

Az idén és a jövő évben viszont komoly kihívások elé néz a légitársaság. A legsürgetőbb teendő a géppark modernizálása. A flotta jelenleg 22 repülőgépből áll, ezek túlnyomórészt kiszolgált DC-9-esek és Boeing 737-esek. Ám nem csupán a korosodó flotta ad okot aggodalomra. Legalább annyi fejfájást okoz a JAT által felhalmozott óriási adósság, amely ma a cég jegyzett tőkéjének a 27-szerese. Az ENSZ-szankciók idején a jugoszláv gépek csak a belföldi forgalomban repülhettek, fenntartásuk, állagmegóvásuk viszont súlyos összegekbe került.

A társaság átstrukturálásának részeként fokozatosan megszabadulnak a kiegészítő tevékenységektől. Leválasztják a három szállodát, az utazási irodát, a repülőtéri buszjáratot, a 10 ezer személy ellátásáról gondoskodni képes catering részleget és a vrsaci pilótaakadémiát.

A tavalyi néhány száz fős létszámleépítés után újabb elbocsátásokat már nem terveznek. Újragondolják az úti célokat is. Predrag Vujovics, a JAT Airways vezérigazgatója elsősorban Németországban erősítené a társaság piaci jelenlétét, különösen az ott élő népes szerb diaszpóra miatt.

 Bolgár fiaskó

Alig négy esztendeje, 1999-ben vásárolta meg a bolgár államtól az izraeli Zeevi-csoport a Balkan Airlines 75 százalékos tulajdonré-szét. A következő két esztendő-ben egyre riasztóbb fejlemé-nyekről érkeztek hírek a céggel kapcsolatban: szabálytalan pénz-ügyi manőverek, be nem fizetett biztosítási díjak, a társaság ingat-lanjainak elkótyavetyélése, rend-szeres pilótasztrájkok és azok miatt többhetes kiesések. A vál-lalat 2001 tavaszára végül lehe-tetlen helyzetbe került. A korábbi 30 gépből mindössze egy Tu-154-es és két – a Lufthansától lí-zingelt – Boeing 737-es maradt, a korábbi 50 célállomásból pedig csupán 20, azok is kizárólag azért, hogy a légitársaság ne ve-szítse el a repülőtér-használati jogait. Mindezek után a bolgár állam 2002 végén a megszünte-tett Balkan Airlines szakemberei-ből és megmaradt vagyonából megalapította a Balkan Air Tours nevű légitársaságot, amely egye-lőre 10 európai célállomást szol-gál ki – és újfent szerepel a pri-vatizálandó vállalatok listáján.

Regionális légitársaság?

Az új stratégia egyik figyelemre érdemes eleme az az ötlet, hogy a JAT karolja fel egy regionális légitársaság gondolatát. Az elképzelés legalábbis merész, és már-már csodaszámba menne a megvalósulása. Ám ha mégis sikerülne összekovácsolni egy effajta balkáni szövetséget, az szerb vélekedések szerint – a Balkán, Görögország, Törökország és a Közel-Kelet felé “kaput nyitó” belgrádi repülőtérrel, valamint a régió egészének az összefogásában rejlő gazdasági és piaci erővel – akár a hasonló közép-európai légiforgalmi központ terveit dédelgető Budapest vagy Bécs, illetve a szintén kínlódó Malév és az Austrian Airlines számára is komoly kihívást jelenthetne. Elvégre a volt Jugoszlávia területén a JAT-on kívül 9 másik légitársaság működik, összesen 28 repülőgépből álló flottát üzemeltetve. Sőt, amennyiben a JAT égisze alatt létrejön a megálmodott regionális társaság, az akár az elmúlt bő egy évtizedben többszörösen csődbe ment, jelenleg éppen Balkan Air Tours névre hallgató bolgár nemzeti légitársaságot is magába olvaszthatná. A Balkan Air Toursban elsősorban annak romokban továbbra is meglévő piaca, továbbá a hozzá tartozó, évi kétmillió fős forgalmat lebonyolító – nemrég kibővített és modernizált – szófiai repülőtér vonzó a szerbek számára.

Magyar szemmel

A magyar polgári repülés meghatározó vállalkozásai egyelőre nem tartanak a szerb szárnypróbálgatásoktól. Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója részletesen nem is ismeri a JAT és szövetségesei terjeszkedési elképzeléseit. Úgy véli azonban, a jelenlegi piaci viszonyok mellett nem kell attól tartani, hogy a JAT az elkövetkező időszakban komoly fenyegetést jelent majd a Malév számára. Részben, mert a légi közlekedés válsága egyetlen piaci szereplőnek sem könnyíti meg a nála erősebb versenytársak legyőzését. Emellett fontosnak tartja – s nem csupán a szerb nemzeti légitársaság támasztotta verseny miatt -, hogy hamarosan elkészül a Malév új stratégiai terve is.

Pető György, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. szóvivője szerint a JAT törekvéseire oda kell figyelni, hiszen totális biztonságról az üzleti élet egyetlen területén sem lehet beszélni. Rámutatott azonban, hogy Ferihegy számára hosszú távon nem egy belgrádi légiforgalmi központ ígérkezik a legveszélyesebb kihívásnak. Ennél erősebb versenytárs a bécsi és a pozsonyi repülőtér, ahol ráadásul nem csak terveket tudnak felmutatni, hanem már folyamatban lévő fejlesztéseket és eredményeket is.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.