Belföld

Európai ki jár jól – a nem kritikus tömeg

admin

2003. 06. 05. 15:11

A kormányzat is elismeri, hogy széles rétegek szinte észre sem veszik majd az uniós csatlakozást. De akiket közvetlenül érint, azoknak sem lesz mindig könnyű.

A hazai felmérések azt mutatják, hogy az uniós csatlakozásról, illetve az EU-ról keveset tudó, tájékozatlan állampolgárok aránya viszonylag magas nálunk. Habár tény, hogy részarányuk hasonló, mint a tagállamokban, mégis a jelenleginél intenzívebb kommunikációra van szükség – hangzott el a Társadalom és Gazdaság című folyóirat európai integrációról szóló tematikus különszámának bemutatóján.


 Az egyetemeken már tananyag

Az elmúlt hat évben az uniós témák széles köre beépült a Közgáz tananyagába, ma már az oktatók 10 százaléka (40-50) foglalkozik valamilyen formában az európai ismeretek oktatásával – mondta Palánkai Tibor, a BKÁE Európai Tanulmányi és Oktatási Központ igazgatója. Ugyanakkor az EU-ról alig van szó a középiskolai és az általános iskolai tananyagban, annak ellenére, hogy készültek ilyen tankönyvek – sőt még óvodásoknak szólók is. Ám az alap- és középfokú tananyag jórészt fakultatív, így ma Magyarországon ki lehet kerülni az iskolarendszerből anélkül, hogy az Európai Unióról tanult volna a diák. 

Az elégedettek hallgatnak


A csatlakozás előestéjén tapasztalható állampolgári tájékozatlanság okát Juhász Endre, az európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszter részben azzal magyarázta, amivel az uniós tagállamokban is indokolják a megkérdezetteknek a felmérésekből kiolvasható nagy arányú érdektelenségét. Nevezetesen: az elégedett emberek általában csendben vannak, végzik a dolgukat. Szemben azokkal, akiket valamilyen vélt vagy valós sérelem ért. Emellett arra a körülményre is felhívta a figyelmet, hogy az uniós csatlakozás széles rétegeket nem fog közvetlenül érinteni.


 Nincsenek köszönő viszonyban

Az Európai Unióval kapcsolatos közgondolkodás két megközelítését tapasztalta Brüsszelben eltöltött főtárgyalói évei alatt Juhász Endre tárca nélküli miniszter. Az egyik a pragmatikus, a „Jól járok, vagy rosszul?” kérdését szem előtt tartó megközelítés. A másik értékelvű, s abból indul ki, hogy az unió olyan közösség, amely a béke, a demokrácia és az emberi jogok megőrzésének letéteményese.  A kétféle megközelítést vallók gyakorlatilag köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Nyugdíjasoknak, alkalmazottaknak mindegy?


A nyugdíjasok táborát és az alkalmazottak egy széles rétegét aligha érint majd közvetlenül az ország uniós csatlakozása – vélekedett a miniszter. Mint mondta, az ő helyzetük, életkörülményeik várhatóan nem változnak meg gyökeresen. Nem kell új kihívásokkal szembenézniük, ugyanakkor eddig nem elérhető lehetőségek sem nyílnak meg előttük.

Ezzel szemben a csatlakozás közvetlenül és húsbavágóan érinti majd a kis- és középvállalkozásokat. Ezek a korábbinál jóval élesebb versenyre számíthatnak. Hasonlóképpen teljesen új helyzetbe kerülnek a mezőgazdasági termelők és vállalatok, továbbá a szolgáltatási szektor cégei. Amíg ugyanis az ipari termékek körében a liberalizáció már régen megvalósult, addig az agrár- és a szolgáltatási szektorban a piacnyitás szokatlan lesz a hazai szereplőknek.


Mit tanítanak egymásról a tagok?

A csatlakozást követően az iskolai tananyagba nemcsak az uniós ismeretek oktatását kell beépíteni, hanem több tantárgy (például földrajz, történelem) esetében elkerülhetetlen lesz a tanulnivaló európai kontextusba helyezése. Különösen érdekes feladat lesz ilyen szempontból a közép-európai történelemkönyvek összehangolása. Van persze európai példa erre is, a skandináv országok már megoldották a „ Mit tanítsunk egymásról?” nehéz feladványát.  

A piacnyitást ellensúlyozza  a támogatási rendszer


Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a diákságon túl lesz-e olyan réteg a magyar társadalomban, amelyik közvetlenül is érintett az uniós csatlakozásban, s egyúttal még jól is jár vele, a miniszter az uniós támogatások szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a mezőgazdaság esetében például nemcsak a versenytársakat és a termelést korlátozó szigorú kvótarendszert kapják a magyar gazdák, hanem a masszív támogatási rendszert is, amelynek igénybevételére a hazai termelők ugyanúgy jogosultak lesznek, mint nyugat-európai társaik.


A miniszter arra is kitért, hogy az államnak ugyan elkerülhetetlen feladatai vannak az uniós csatlakozással kapcsolatos kommunikációt és az európai ismereteknek az iskolai tananyagokba való beépítését illetően, ugyanakkor az embereket nem lehet kényszeríteni a tájékozódásra. Az Európai Unió számos lehetőséget kínál a tagállamok polgárainak, ám a személyes boldogulásért továbbra is ők maguk felelősek.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Passerbys cross a street in the city centre of Cottbus, Germany, 23 January 2018. Cottbus is becoming the scene of ugly attacks between Germans and foreigners. The rage is let out in the nice corners of Cottbus, not in the areas dominated by prefabricated buildings. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.