Belföld

Bővülő kínai ipar, menekülő vállalkozók

Rég nem látott jó eredményeket mutat a kínai gazdaság, ám az ország harmadik leggazdagabb embere az Egyesült Államokba menekült.

Kína ipari termelése októberben jelentősen emelkedett, és idén eddig a legdinamikusabb bővülést mutatta. A növekedés elsősorban a prosperáló belső kereslet emelkedéséből, az autók és a mobiltelefonok iránti érdeklődés megélénküléséből fakad – írja a BBC. A kínai gyáripar termelése ennek megfelelően 14,2 százalékot ért el októberben, az egy évvel ezelőtti szinthez képest – jelentette be a kínai statisztikai hivatal.

Emigrált a mágnás

 

Miközben a makrogazdasági adatok kedvező(bb) képet mutatnak, a kínai állam beavatkozása várható a hongkongi tőzsdén jegyzett egyik legnagyobb cég, az autógyártásban érdekelt Brilliance China esetében. A társaság részvényeit felfüggesztették a BBC híradása szerint, várhatóan a napokban bejelentik ugyanis az állam tulajdonszerzését a zavaros múltú és még zavarosabb jelenű cégben.
A Brilliance China nemcsak piacvezető saját ágazatában, a kisteherautók kínai piacán, hanem közös vállalata van a német BMW-vel és a brit MG Roverrel. Ezekben az üzemekben alkatrészeket és kisautókat gyártanak.
A Brilliance helyzete akkor rendült meg, amikor kiderült, hogy a cég alapítójának és korábbi elnökének, Yang Rongnak „megromlottak” a kapcsolatai a kínai hatóságokkal. A cégvezér júniusban már távozott posztjáról, és azóta egyre erősödnek a híresztelések az állami beavatkozásról. Yang Rong időközben állítólag az Egyesült Államokba menekült, miután szerinte a kínai hivatalos szervek gazdasági bűncselekmények miatt üldözik őt. A vállalkozó egyik korábbi nyilatkozata szerint a saját biztonsága miatt aggódott. Annyi bizonyosnak tekinthető, hogy szülőföldjén, Liaoningben a hatóságok már letartóztatási parancsot adtak ki Yang ellen.
Yang tagadja az ellene felhozott vádakat, és azt állítja: vita van közte és az állam között, hogy mekkora kompenzációt kapján a vállalattól való távozásáért. A Brilliance China legnagyobb tulajdonosa – 39,45 százalékos részesedéssel – egy oktatási alapítvány, amelyet Yang állított fel, és amely a kínai központi bankkal állapodott meg arról, hogy felkészíti az autógyárat a tőzsdei bevezetésre. Yang egyébként a Forbes magazin szerint Kína harmadik leggazdagabb embere volt 2001-ben, vagyona ugyanis meghaladta a 840 millió dollárt.
A Brilliance China az első kínai cég volt, amelyet bevezettek a New York-i börzére, ennek azonban már tíz éve. Sajátos módon most a nyugati befektetők is abban bíznak, hogy a kínai állam beszállásával stabilizálódik a cég helyzete, és folytatódik az együttműködés a BMW-vel is. 

Kína optimistább lehet Japánnál

A külföldi érdekeltségű cégek exportja szintén javítja a statisztikát: egyre több multi használja Kínát gyártóbázisként, ahonnan aztán a világ különböző pontjaira exportálja termékeit. Kína gazdasági mutatói szöges ellentétben állnak a japán adatokkal. A szigetország kereskedelmi többlete ugyanis csökkent (az egy évvel korábbihoz képest 6,8 százalékkal), immár „csak” 9,8 milliárd dollárt tesz ki, miközben a gépgyártás megrendelései a japán kormány szerint 6,5 százalékkal esnek majd vissza 2002 utolsó három hónapjában. (Július és szeptember között már így is 1,7 százalékkal mérséklődtek a megrendelések a felkelő nap országában.)

Ezzel szemben Kínában a legnagyobb növekedést az autóipar mutatta fel, amely a kínai középosztályt kezdi ellátni személygépkocsikkal. Az autógyártás darabszámra elérte a százezres határt, ami 88,1 százalékos bővülésnek felel meg. A mobiltelefonok kibocsátása pedig 66,2 százalékkal ugrott meg a világ legnépesebb országában. Az integrált áramkörök, szórakoztatóelektronikai javak előállításában 35,9 százalékos volt a növekedés. Ezek az impozáns adatok természetesen abból is adódnak, hogy rendkívül alacsony bázisról fut fel a termelés.

Megugrott a kereskedelmi többlet

A kínai kereskedelmi többlet is látványosan megugrott: 32 százalékkal nőtt az ország exportja – a Bloomberg szerint. A többlet így hároméves csúcsot döntött októberben, köszönhetően az olcsó munkaerőnek, és a leépülő kereskedelmi akadályoknak (Kína tavaly csatlakozott a világkereskedelmi szervezethez, a WTO-hoz).

Kína exportja 30 milliárd dollárt tett ki az elmúlt hónapban, a külkereskedelmi többlet pedig 4,75 milliárd volt a hivatalos lapnak számító China Securities Journal szerint.Az import egyébként 25,2 milliárd dollárt tett ki.

Mindezzel összefügg, hogy a teljes kínai gazdaság 8,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, ami magasabb, mint az egész évre eredetileg tervezett 7 százalék.

1998 óta 26 millió munkást bocsátottak el

A növekedésre igencsak szüksége van Kínának: az országban évente tízmillió ember lép be a munkaerőpiacra, s minthogy 1998 óta az állami vállalatok 26,1 millió embert bocsátottak el, a kormánynak rendkívül fontos a munkahelyteremtés. (Hivatalosan 7 százalékos a munkanélküliség, de a Bloomberg szerint a valóság ennél sokkal rosszabb.)

A helyzetet némileg enyhítheti, hogy növekszik a külföldi tőke beáramlása az ázsiai országba: idén az első kilenc hónapban 41 milliárd dollár érkezett, ami 22 százalékos emelkedés, s a kormány szerint az összeg az év végére elérheti az 55 milliárdot is. Az invesztorok között jól ismert nevek találhatók: a Motorola, a Nokia és a General Motors egyaránt bővíti kapacitását Kínában.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik