A Figyelőnet által megkérdezett Balaton-parti jegyzők válaszaiból egyértelműen kiderül: a rengeteg idegen nyelvű felirat ellenére nagy tisztogatástól nem kell tartaniuk a szobakiadóknak, a megkérdezettek egyetlen figyelmeztetést, vagy felszólítást sem postáztak.
Szinte minden tábla engedély nélkül került ki
Zimmer Frei – idén még legálisanAz idegen nyelvű kiírásokkal, reklámokkal kapcsolatban a 2002. január elsejétől hatályba lépett nyelvtörvény két határidőt jelölt meg. A törvény hatályba lépése előtt közzétett sajtótermékekre, szlogenekre százhúsz napos “türelmi időt” állapított meg. Az üzleti feliratok kicserélésére, kijavítására egy év áll a tulajdonosok rendelkezésére. Ez utóbbi kategóriába tartozik “a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló közlemény” is, melynek klasszikus példája a magyar tenger partjain fekvő települések házait, kertjeit díszítő “Zimmer Frei” tábla.
Baranyi Lajos, Balatonszemes polgármesteri hivatalának ügyintézője egyetért a szabályalkotók akaratával, a nyelvtörvény megszegésének gyakoriságát firtató kérdésre pedig lakonikusan azt nyilatkozta lapunknak: “nálunk ez nem jellemző”. Baranyi hozzátette: felhívják a törvényre azok figyelmét akik most váltanak új, például szobakiadásra vonatkozó engedélyt, ám az ellenőrzéshez nincs megfelelő apparátusuk. Így a törvény betartásának vizsgálatát, – jobb híján -, az üdülési díjak beszedésével kapcsolják össze.
Hamarné Szöllősi Emília révfülöpi jegyző szintén az apparátus hiányára hivatkozik. “A törvénnyel egyetértek, sőt eltekintve a nyelvi problémáktól, amúgy is túl sok szerintem a tábla és a felirat a városban, ám nem tudunk ezzel foglalkozni. Szinte minden tábla engedély nélkül került ki, ám ha egy-egy feladathoz nem bocsátanak rendelkezésünkre elegendő kapacitást, akkor azzal nem tudnunk foglalkozni.” – magyarázkodik a jegyző a “gombamódra szaporodó táblapopuláció” miatt.
Siófokon tízezer forintra bírságolják a törvény megszegőit
Siófokon fölösleges a törvény betartását megkérdőjelezni: önálló rendeletben szabályozzák, hogy az újonnan megnyíló szolgáltatóegységek milyen táblát tehetnek ki – szögezte le Szélyes Miklós jegyző. A rendelet szerint az előírást megszegőkre kiszabható építészeti bírság tízezer forintnál kezdődik.
Ami jó a nyelvnek, nem feltétlenül jó a turistának és a helyi vállalkozónak
Reklám és célközönségeAz Önszabályozó Reklám Testület a céllal, azaz a magyar nyelv védelmével egyetért, ám a konkrét törvény számos pontjával nem tud azonosulni – nyilatkozta Fazekas Ildikó főtitkár. A törvény indoklása szerint az “információszabadság tényleges gyakorlásának elemi feltétele, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lehetőségük legyen a hozzájuk címzett, közérdeklődésükre számot tartó közlemények magyar nyelven való befogadására”. “Úgy véljük, hogy az egyes reklámok illetve közterületi táblák, információk nem a köz, hanem bizonyos célcsoportok érdeklődését igyekeznek kielégíteni.” – mondta Fazekas. Példaként említette a hazánkban is oly gyakori, “change” kifejezést, amely elsősorban a külföldieknek szól, tehát jóval informatívabb, mint a “pénzváltás” felirat. A testület másik kifogása, hogy a törvény betartásához kapcsolódó költségek döntően a kisvállalkozókat terhelik. A kutatásokból kiderül, hogy a nagyobb cégek, már korábban rájöttek, hogy például szlogenek esetében az idegen nyelv helyett érdemesebb a magyart beszélni.
Vannak olyan települések is, amelyeknek gondjaik akadtak a törvény értelmezésével. Tóthné dr. Sas Mónika, Balatonfenyves jegyzője arról panaszkodott lapunknak, hogy ők semmiféle támpontot nem kaptak arra nézve, hogy mi alapján döntsék el egy-egy táblán vagy reklámban szereplő kifejezésről, hogy az elfogadható-e magyar szóként vagy sem. (Ezt egyébként a törvény ötödik paragrafusa szabályozza, és a vitás esetekben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása a döntő.)
“A törvény mindenképp fontos a magyar nyelv védelmében, ám nem biztos, hogy a külföldi turisták szempontjából is olyan örvendetes” – vet fel egy új nézőpontot Szűcs Sándor, Balatonalmádi jegyzője. “Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az itt élő polgárok jelentős része az idegenforgalomból él, így a város adóbevételeinek jelentős része is a turizmusból származik. Nem volna ildomos sem a turisták, sem a vállalkozók érdekei ellen cselekedni.” – vélekedik Szűcs. A jegyző kiemelte azt is, hogy a feliratok megújítása a helyi vállalkozóknak extra kiadást jelentenek.