A záróvizsga vagy a diploma megszerzésének legyen feltétele a nyelvvizsga? Az oktatási tárca 2003-ig türelmi időt adott, és nem érvényesítette óhaját, hogy a képzési feltételekben, illetve a felsőoktatási intézmények saját hatáskörében előírt nyelvvizsgát a záróvizsga előtt kelljen letenniük a végzős hallgatóknak.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a kormányrendelet megváltoztatására tett javaslatot és a középiskolai nyelvi képzés helyzetének rendeződéséig haladékot kért. A javaslatra reagálva Pálinkás József oktatási miniszter kilátásba helyezte, hogy a felsőoktatási intézményeknek még egy évig nem kell a záróvizsga előtt számon kérjniük a hallgatókon a nyelvvizsgát. A kormány elvi a javaslatra elvi beleegyezését adta, a végleges döntés ezen a héten születik meg.
Oktatási tárca: a diákok lusták 
Az oktatási tárca álláspontja szerint alapvetően semmi sem indokolja, hogy a diákokat nyelvvizsga nélkül záróvizsgára bocsássák. A tanulók, így a minisztériumi vélemény, az államvizsga után kevésbé hajlandók komoly erőt fektetni a nyelvvizsga megszerzésébe.
Márpedig a diploma csak nyelvvizsgával együtt lehet versenyképes. Az eddigi helyzet, hogy lehetőség nyílt a nyelvvizsgát az államvizsga és a diploma között megszerezni, a diplomakiadás gyakorlatát is nehezítette. 
HÖOK: a kormányzat nem jár el körültekintően
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ettől eltérő álláspontot képvisel, az általa létrehozott ad hoc bizottság a rendeletmódosítási kérelmet több érvvel is alátámasztotta. Egyrészt hiányolja, hogy a kormányzat máig nem készített részletes felmérést a felsőoktatásban tanulók valós nyelvi képzettségéről, továbbá nem veszi figyelembe, hogy a kreditrendszerű képzés miatt a felsőoktatásban eltöltött idő hosszabb lett.
A középfokú oktatási szint a HÖOK szerint nem készíti fel megfelelően a hallgatókat arra, hogy a felsőoktatásban megszerezhessék az elvárt nyelvvizsgát. A jelenlegi hallgatókra, akiket a kormányrendelet módosítása érintene, ez fokozottan igaz. A nyelvi követelmények már a mostani hallgatók bekerülése után változtak, ezért nem érvényesült az elv, hogy a diákok a tanulmányok megkezdésekor teljes körű információt kapjanak a képzési elvárásokról.
A diákok többsége úgy érkezik a felsőoktatásba, hogy egyáltalán nincs nyelvvizsgája. Rájuk egy vagy két középfokú, esetleg felsőfokú vizsga letétele vár a diploma előtt. Ezt idő hiányában szinte lehetetlen megvalósítani.
Kevés a pénz, nem jó az oktatás
A nyelvi képzés nemcsak az oktatási szintek között, hanem a felsőoktatáson belül sincsen megfelelően kialakítva. Általánosságban érvényes – állítja a HÖOK -, hogy a képzés nem elegendő és nem megfelelő minőségű ahhoz, hogy a hallgatók a tanulmányok végére teljesíteni tudják a nyelvi követelményeket. Az alapvető probléma, hogy nincsenek meg a nyelvoktatás tárgyi, személyi és anyagi feltételei a magas szintű oktatáshoz.
A HÖOK szakmai érveket is felvonultat a hatályban levő kormányrendelet ellen. Egyrészt a záróvizsga szakmai tudást mér, amihez a nyelvi tudásnak nincs szorosan köze, ezért nem is lehet feltétele a nyelvvizsga. Másrészt a felsőoktatásban a szakok, tantervek, tantárgyi elvárások rövid idő alatt olyan drasztikusan változnak, hogy a nyelvvizsga miatt elhalasztott záróvizsga a diákkal szemben jelentősen eltérő követelményeket támasztana, más ismeretanyagot kérne számon, mint amilyen képzésben a tanulmányai alatt részesült.
A szakmai elévülés a diplomák esetén is fennáll. A szakdolgozatok témája egy-két éven belül veszíthet aktualitásából és újdonságértékéből, a nyelvvizsga hiánya miatt polcra tett dolgozatok hamar értéktelenné válhatnak.
Mégis pénzbe kerül?
A jelenlegi rendszerben a nyelvi követelmények teljesítése még mindig sok hallgatónak kerül súlyos pénzekbe, hiába véli úgy a kormány, hogy lehetővé tette az ingyenes felsőoktatást. A legtöbb felsőoktatási intézményben a szakmai nyelv tanulására helyezik a hangsúlyt. Az általános nyelvtudást, ami sok hallgatónak hiányzik, a diáknak saját pénzéből kell finanszíroznia, ami a mostani “nyelvipar” díjaival számolva nem éppen alacsony összeg.
És mi történik azokkal a hallgatókkal, akik olyan intézményben tanulnak, ahol nincs akkreditált nyelvi képzés? Nekik a nyelvtanulást és a nyelvvizsgázást maguknak kell megoldaniuk, saját költségeiken.
A szabályozás rontja az elhelyezkedési lehetőségeket
A mostani szabályozás rontja a diákok elhelyezkedési esélyeit – mondta el a FigyelőNet kérdésére Almássy Kornél, a HÖOK elnöke. A záróvizsga előtt álló diákok a munkaerőpiacon rosszabb esélyekkel indulnak, mint a akiknek csak a nyelvvizsga és az oklevél hiányzik. Úgy 10-20 ezer diákot érinthet, és tarthat vissza a tanuláshoz anyagi segítséget jelentő munkavállalástól, ha a nyelvvizsga a záróvizsga előfeltétele marad.
Egyes intézményekben az érintett diákok aránya a 60-70 százalékot is elérheti. A legnagyobb gond a műszaki és az agrárfelsőoktatásban van.
Almássy helyesli, hogy 2003 közepéig haladékot kaptak az intézmények, de a nyelvi képzés problémáit nem látja megoldottnak. A nyelvoktatás minősége nagyon alacsony és intézményenként nagyon eltérő. Az elnök ezért úgy véli, hogy a középiskolai felkészítés fejlődése mellett az intézményekben működő nyelvi lektorátusokat kellene visszaállítani. Ezen felül a nyelvoktatás anyagi feltételein is javítani kellene, hogy a nemzetközi elvárásokhoz mérten is értékes nyelvtudással és diplomával kerüljenek ki a hallgatók.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
