Belföld

Pénzmosás – a szigor gyakorlata

Az év eleje óta érezhető a pénzmosás elleni fokozott jogi fellépés. Az anonim betétek nevesítése miatt nem állnak hosszú sorok a pénzintézetekben. Áprilistól a határon az egymillió forintnál nagyobb összeg be nem jelentése már csak szabálysértés.

A honatyák a múlt év december 19-én fogadták el a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvényt. Az új előírások különböző időpontokban léptek életbe. A gazdaság csaknem egészére kiterjedő szigor sok területen érezteti hatását.

Megfelelési kényszerA kormányzat a javaslatot azt követően dolgozta ki, hogy az OECD mellett működő, pénzmosások ellen létrehozott szervezet, az FATF hazánkat pénzmosó országnak minősítette. Még Közép-Európában is Magyarország volt az egyetlen állam, amely nem felelt meg az FATF elvárásainak. Varga Mihály pénzügyminiszter reményei szerint a következő értékeléskor Magyarország már nem kerül fel e listára.

Nevesítés fokozatosan

Január elseje óta a pénzintézetek minden kétmillió forint feletti tranzakció elindítóját kötelesek személy szerint azonosítani. Ez az előírás egyaránt vonatkozik magánszemélyekre, valamint jogi személyek képviselőire is. A törvény előírásai szerint: amennyiben a bankalkalmazottak pénzmosásra gyanakodnak egy tranzakciónál, úgy annak teljesítését különösebb indok nélkül megtagadhatják.

Megszűnt a lehetőség névtelen betétek nyitására is. Már korábban sem lehetett anonim betétszámlát nyitni Magyarországon, ám az OECD megítélése szerint ezzel egyenértékű a maximum kétmillió forint bemutatóra szóló takaréklevelek forgalmazása. Ez a megoldás ugyanúgy alkalmas lehet a pénzmosásra.

Nem álltak nagy sorok a változás miatt a bankokban és a postákon, mivel a korábbi névtelen betétek nevesítése folyamatosan történik. 2002 közepéig van rá mód következmények nélkül. Azt követően a bankok minden ilyen tranzakciót kötelesek jelenteni a rendőrségnek. 2004. december 31-e után a még akkor is anonim betéteket már csak az ORFK engedélyével nevesítheti tulajdonosuk.

Áprilistól csak szabálysértésAz egymillió forintnál nagyobb összeg be nem jelentése a határátlépésnél jelenleg bűncselekménynek minősül, akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Április elseje után azonban módosul a büntető törvénykönyv, így a bejelentés elmulasztása már csak szabálysértésnek minősül.

A VPOP elégedett

Eddig összesen 319 esetben, mintegy 2,3 milliárd forint értékben tettek a magyar országhatárt átlépők bejelentést arról, hogy legalább egymillió forint vagy valuta készpénz van náluk. E bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mindössze egy alkalommal indult bűnvádi eljárás – a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) adatai szerint.

A VPOP értékelése szerint a szigorítás érdemben nem nehezíti az utazók életét. A bejelentések 80 százalékát az országba belépők teszik, elsősorban lengyel, szlovák, román, görög és magyar állampolgárok. Az eddig bejelentett 2,3 milliárd forintnyi készpénz fele német márka, egyharmada dollár, a fennmaradó összeg pedig euró, forint, olasz líra és svájci frank volt.

Ügyvédeknek nemAz új szabályozás eredetileg azt is előírta volna, hogy az ügyvédek, ha tevékenységük során bármilyen pénzmosásra utaló adatra, tényre bukkannak, titoktartási kötelezettségük ellenére is kötelesek arról bejelentést tenni. Ezt a passzust azonban az országgyűlés végül a végszavazás előtti percekben kivette a törvényszövegből. Azzal a megkötéssel, hogy a szabályokról egy éven belül a kormánynak új törvénytervezetet kell beterjesztenie.

Közvetít, de mit?

A pénzmosás elleni törvény szerint a cégek számára jelenleg postázzák ki azt a mintát, amelynek alapján ki kell dolgozniuk saját belső szabályaikat. A szigorítás több szakmára terjed ki, így a pénzügyi és a befektetési szféra mellett a könyvelőkre, a könyvvizsgálókra, az ingatlanközvetítőkre, a műkincskereskedőkre, valamint a játékkaszinók üzemeltetőire is. A szakmáknak kapcsolattartót kell megnevezniük, aki a rendőrség számára afféle postás tevékenységet végez.

A bérkönyvelőket szintén kötelezik a rendőrségi kapcsolattartásra. Azokat a cégeket viszont nem, amelyek saját alkalmazottaikkal könyveltetnek. A szakma véleménye szerint azonban egy könyvelő számára igen problémás már a pénzmosás gyanújának megállapítása is. Ő ugyanis munkája során alapvetően csak a bizonylatokat látja, ebből pedig nem képes megfelelően meggyőződni azok mögöttes tartalmáról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik