Korrekció lefelé

Amerikából adatok tömkelege ellensúlyozta a vállalati hírek hiányát, azonban a statisztikusok szó szerint értelmezték a Halloween ünnep hagyományát, így meglehetősen ijesztő mutatókról számoltak be.

A legnagyobb várakozás természetesen a szerdán kiadott harmadik negyedéves amerikai GDP adatot kísérte. A piacok általános ítélete alapján egy százalékkal csökkenő gazdasági teljesítményre számíthattunk, azonban az adat csak” 0,4 százalékos visszaesést mutatott az előző negyedévhez képest. Örömre üröm, hogy kifejezetten magas maradt a deflátor értéke (A GDP szerkezetének megfelelő árszínvonal emelkedés), de ez szerdán igazából a kutyát sem érdekelte (Cikkünk az amerikai GDP csökkenéséről >>).

Az eddig csak rémisztgetésként használt recesszió” szó így már a számok szerint is a valóságot tükrözi, ráadásul a napokban megjelent makromutatók rendre siralmas képet mutattak. Az előrejelző fogyasztói bizalmi, valamint az NAPM menedzserindex sokéves negatív rekordokat döntögetett, drámai mértékben estek az ipari megrendelések szeptemberben (ez majd később csapódik le a vállalatoknál), jelentősen mérséklődött a fogyasztási kedv októberben, a munkanélküliség pedig több éves csúcsra ugrott. Ráadásul minden adat a várakozásoknál jóval kellemetlenebbnek bizonyult.

Mérsékelt csökkenés

Mindez az anthrax okozta pánik, valamint az elhúzódó és eredményesnek maximum a nagyon elfogultak által nevezhető afgán háború akár erőteljes esést is hozhatott volna a piacokra, a várható kamatcsökkentési lépések miatt mégsem szabadultak minden áron papírjuktól a részvényesek.

A brókerek örültek” a GDP vártnál kisebb csökkenésének, így a hét második felében közölt – máskor jelentős negatív hatást kifejtő – mutatók ellenére már emelkedtek az indexek, a Dow így valamivel két, a Nasdaq egy százalékot meghaladó csökkenéssel zárta a vegyesnek tekinthető hete.

Keletről is kedvezőtlen hírek érkeztek, Japánban szintén a növekvő munkanélküliség és a visszaeső gazdasági teljesítmény okoz problémát, és hogy a kép teljes legyen Latin-Amerika ismét ringbe szállt. Argentína a fizetésképtelenség szélén táncol, ilyenkor már nem sokat számít, hogy az S&P tovább csökkentette az ország hitelbesorolását.

Vállalati szinten sem érkezett jó hír Nyugatról, hétfőn a Merrill Lynch a távközlési eszközöket gyártókra vonatkozó negatív jövőképe gyengítette a piacokat, szerdán pedig egyszerre kaptuk az arcunkba a Deutsche Bank, a Deutsche Telekom és az Alcatel várakozásnál jóval gyengébb eredményeit.

Európában nem szórakoztak sokat a befektetők, a híreket látva eladásról döntöttek, ami a párizsi börzén két és fél, Frankfurtban pedig közel öt százalékos indexesést eredményezett.

Semleges hatás

Kelet-Európa teljesítménye kellemes meglepetésnek bizonyult, Moszkvában és Prágában pluszban zárták a hetet az indexek, egyedül Varsóban csökkentek jelentősebb, ám a nyugati gyengüléstől így is elmaradó mértékben a részvényárak. A budapesti részvények kimaradtak a hét második felében tapasztalható általános felfutásból, az index a szerdai záráskor fél százalékkal állt alacsonyabban, mint a megelőző pénteken. Az éves szinten három százalék alá csökkenő termelői árindex nem mozgatta meg a befektetők fantáziáját, a BUX a nyugati piacokat másolva mozgott, a forgalom pedig jellemzően ötmilliárd forint feletti értéket mutatott.

A hét nyertese a Synergon volt, mely nagy valószínűséggel többet mozgott az elmúlt pár hétben, mint az összes többi részvény együttvéve, nyolc százalékos emelkedése mögött természetesen” ezúttal sem állt semmiféle hír. A Phylaxiát is felfelé mozgatták a spekulánsok, a sokadszorra is felbukkanó felvásárlási pletyka hat százalékos ugrást hozott a részvénynek.

A sötét oldalon dobogós helyet érdemelt a Démász és a Globus, az abszolút nyertes viszont a Graboplast volt. A papír több mint hét százalékos esésének oka egyszerű: hétfő volt az utolsó nap, mikor a felvásárlási ajánlatra még részvényt lehetett venni a parketten.

A jelentős társaságok részvényei közül egyedül a MOL tudott emelkedni, az olajrészvény három százalékkal javult, ám ekkor még nem tudtuk, hogy a PKN privatizációja nemhogy lefutott meccsnek nem tűnik, de elég valószínű, hogy mégis az ÖMV kerül ki győztesen a csatából, a magyar társasággal szemben.

Korrigálta felfutását a Matáv is, átmenetileg (?) búcsút intve a kilencszáz forint feletti árszintnek, és nagyobb csökkenést mutatott a Richter árfolyama is. A gyógyszerpapírt a gyenge negyedéves eredmény viselte meg, a társaság ugyanis várakozáson aluli számokat közölt, köszönhetően a minden régióban szűkülő piacának.

Újra forgott a héten a Pick, végül kisebb csökkenéssel zárta a három napos kereskedési hetet. A DaimlerChryslerrel együttműködésről beszámoló Rába, illetve a valószínű tendernyerést bejelentő NABI minimális erősödéssel indulhatott a négy napos szünetre.

Mi várható?

Az elkövetkezendő pár nap minden bizonnyal a központi bankok jegyében fog telni, kedden a FED, csütörtökön az angol jegybank, valamint az ECB ülésezik, utóbbi kettőtől huszonöt, Greenspan kompániájától pedig ötven bázispontos kamatvágást várnak a piacok (Cikkünk a várható jegybanki lépésekről >>). A három bank lépése akár különálló, akár egyeztetett – valószínűleg erős vásárlásra bátorító jelnek számít majd, így itthon is emelheti az árfolyamokat.

A BÉT-en a gyorsjelentések is okozhatnak meglepetéseket, csütörtökön a Pannonplast, a Rába és a Synergon eredménye zárhatja le az addigi eredmény-spekulációs időszakot.