Belföld

Pénzt mosni nagyon tilos!

Tavaly 14 milliárd forintot fehérítettek ki Magyarországon. A kormány a pénzmosás ellen a nemzetközi szervezetek elvárásainak megfelelő legszigorúbb előírásokat akarja bevezetni, mivel az eddigi szabályozás hatástalan volt.

Pénzt mosni nagyon tilos! 1A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, 1994-ben elfogadott törvény eddig hatástalannak bizonyult, ezért a kormány több ponton is módosítaná. A lépésnek különös aktualitást adnak az egyesült államokbeli események.

A gazdasági kabinet a pénzforgalom szigorítására vonatkozó törvénymódosító csomagot javasol a kormánynak. A törvénymódosítást novemberben fogadhatja el az országgyűlés.

A pénzmosás csatornáiAz utóbbi években jócskán elszaporodtak az on-line banki szolgáltatások. A sokféle forma pedig tág teret hagya a pénzek fehérre mosására. Az illegális eredetű pénzek számára az on-line bankolás ideális, mivel könnyen elérhető, személytelen és a korábbi eszközöknél sokkal gyorsabb. A kockázat a bank és az ügyfél kapcsolatfelvételekor, az azonosításnál jelentkezik. A nemzetállamokhoz kötődő jogi szabályozás, illetve a közös szabályok hiánya is elősegíti a pénzek fehérítését. A tapasztalatok szerint az ügyvédek, a könyvvizsgálók és a pénzügyi tanácsadók állandó részvevői a bonyolult pénzfehérítéseknek. A pénz- és tőkepiacok komplexitása folyamatosan növekszik, ezért a pénzhamisítók egyre jobban rákényszerülnek a pénzügyi szakértők segítségére. A fertőzhető szakmák gyakorlói pedig képesek megfelelő jogi konstrukciókat kialakítani, tulajdont venni és eladni, pénzügyi tranzakciókat bonyolítani és pénzügyi vagy adótanácsokat adni.

Olvassa el az FATF tanulmányát a pénzmosás csatornáiról >>

Vége az arctalanságnak

A tervek szerint a módosítások devizakorlátozásokat, továbbá az anonim betétek felszámolását gyorsító, illetve a pénzváltás szigorítására vonatkozó intézkedéseket foglalnak magukban – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A javaslat értelmében az országhatáron csak egymillió forintig lehet bejelentés nélkül készpénzt kivinni és behozni. A nagyobb pénzmozgások ellenőrzésére – a kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó tranzakcióknál – a pénz tulajdonosát a pénzintézeteknek azonosítaniuk kell. A javaslat elfogadása nyomán a betételhelyezéseknél is azonosítási eljárást követelnének meg a pénzintézetektől, amely a megbízásos elhelyezés esetén a megbízóra is kiterjedne.

Magyarország szigorúan adaptálja a pénzmosásra vonatkozó EU direktívákat – szögezte le a pénzügyér. A kabinet a lehető leggyorsabban fel akarja számolni az anonim betéteket. A tervek szerint 2002. január elseje után a pénzkivételnél az ilyen betét tulajdonosának azonosítania kell magát, további anonim betéteket pedig nem lehet létrehozni. A jövőben vizsgálhatók lesznek a műkincskereskedők, az ügyvédek, a könyvvizsgálók és a kaszinók működtetőinek átutalásai is.

Hogyan fehérítsük pénzünket?A pénzmosó első lépésben illegálisan szerzett tőkéjét vezeti be a pénzpiacokra. A teljes összeget részletekre bontja, és elhelyezi több bankszámlán, vagy pénzügyi eszközökbe fekteti, amelyeket később összegyűjt és egy másik helyen levő számlára helyez. Ezt követően a kiindulóponttól távol mozgatja az összegeket, több befektetési formán vezeti át, végül egy számlán összegyűjti. A pénzösszeg a végső számlán belép a legális gazdaságba. A pénzmosás lefülelését nehezíti, hogy több legális cselekmény láncolataként áll össze, a bankok pedig ügyfeleiknek alapvetően titoktartással tartoznak.

Az FATF a pénzmosásról >>

Terrorszámlák nyomában

A World Trade Centre elleni terrortámadás kapcsán az Egyesült Államok egy 27 nevet tartalmazó listát állított össze, ezt a magyar kormány is megkapta. Az USA arra kérte Magyarországot, hogy a listán szereplő, terroristák támogatásával gyanúsítható személyek számláit zárolják az itteni pénzintézetek.

Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint joghézag miatt hazánkban nehézkes a számlák zárolása. A zároláshoz mindenek előtt a pénzmosás első lépésében elkövetett illegális cselekményt kell bizonyítani.

A PSZÁF korábban lépett

A gazdasági kabinet javaslata előtt egy hónappal készült el a PSZÁF hasonló javaslata a pénzmosási törvény módosítására. Bár a kabinet szigorúbb intézkedéseket akar elfogadtatni, a PSZÁF-ajánlás mégis sok hasonló elemet tartalmaz.

Javasolják, hogy a 1994-es törvényhez képest ne csak a kétmillió forintot meghaladó és a gyanús készpénzes ügyletre írjanak elő bejelentési kötelezettséget, hanem minden pénzügyi tranzakcióra terjesszék ki. A PSZÁF kikötné azt is, hogy az anonim betétek teljes megszűntetését bevezetendő, a jövőben ne lehessen név nélküli betéteket nyitni.

A PSZAF adatai szerint az anonim betétek a teljes magyar betétállomány 2-3 százalékát teszik ki, az összes megtakarításon belül pedig 3-4 százalékot képviselnek. A magyar szakértők szerint itthon nem az anonim betétek elhelyezése a pénzmosás fő formája. A Nemzetbiztonsági Hivatal becslése szerint hazánkban tavaly 50 millió dollár, tehát megközelítőleg 14 milliárd forint értékben fehérítettek pénzeket.

Pénzt mosni nagyon tilos! 2A PSZÁF a javaslatot azt követően dolgozta ki, hogy az OECD mellett működő, pénzmosások ellen létrehozott szervezet, az FATF hazánkat pénzmosó országnak minősítette. Közép-Európában Magyarország volt az egyetlen, amely nem felelt meg az FATF elvárásainak.

Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági kabinet javaslata nem a terrortámadásra való reakció vagy belső kényszer, hanem a nemzetközi szervezetek által sugallt irányba tett lépés. A kormány már egy hónappal ezelőtt döntött az anonim számlák 2002-es megszüntetéséről. Annak ellenére, hogy korábban úgy tervezte, ezt a lépést csak a csatlakozás időpontjában teszi meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik