Támadás az USA-bólKorántsem rendeződött a Visa minden ügye egy csapásra. Az Egyesült Államokban például egy trösztellenes per vádlottjaként a MasterCarddal együtt a tiszta verseny szabályainak több évtizeden át tartó megsértésével vádolják. Konkrétan azzal, hogy a két kártyatársaság tagbankjai ez idő alatt nem bocsátottak ki konkurens – például American Express vagy Morgan Stanley Discover – kártyákat.
Kellemes fejleményeknek örülhet mostanában a Visa. A cégen több mint egy évtizede fogást kereső Európai Bizottság nemrégiben több olyan döntést kényszerült hozni (és továbbiakat kilátásba helyezni), amelyek tulajdonképpen jóváhagyják a kártyatársaság gyakorlatát. Így például a cég fenntarthatja azt a tilalmat, amelynek értelmében a tagbankokkal szerződésben álló kereskedők nem háríthatják tovább a vásárlókra a Visa-kártyák használatának költségét vagy annak egy részét. Ugyanígy továbbra is kizárt, hogy e kereskedők bármilyen előnyt felkínálva a készpénzes fizetést szorgalmazzák. Összességében tehát a vásárlók számára ingyenes marad a kártyás fizetés, miként az a világon többnyire eddig is volt. Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországon kibocsátott kártyákkal kiegyenlített vásárlásért sem kell fizetni, történjen az ügylet itthon vagy a határon túl.
Magyarország: inkább készpénzfelvétel
Habár a kártyás vásárlás után az ügyfél nem fizet díjat, a magyarországi használat továbbra is készpénzfelvételre összpontosul. Ettől az egyre növekvő tranzakciós díjak sem tántorítják el az ügyfeleket. Pedig az elmúlt öt évben egyfelől mind több bank számol fel díjat immár saját ATM-je használatáért is, másfelől az egyéb hazai és a külföldi automaták igénybevételi díja is egyre borsosabb. Ráadásul a korábbi konkrétan megszabott összeg helyett mindinkább egy fix rész, valamint a tranzakció bizonyos hányada fizetendő. Ugyanakkor a kártyás fizetést akciókkal is próbálják vonzóvá tenni.
Nem mindegy tehát, milyen bankkártyát választ magának. Ebben nyújt segítséget a Bankkártya.hu >>
Bűncselekmények bankkártyávalA bankkártyás fizetés az utóbbi tíz évben ugyan elterjedtté vált Magyarországon – népszerűsége azonban maga után vonta, hogy a visszaélések statisztikáját is hazánk vezeti, a csalások gyakorisága pedig meghaladja a világátlagot. A többi bűncselekménnyel összehasonlítva azonban a bankkártyás visszaélések tettesét ritkábban csípik el. A jogosulatlan tranzakciók jelentős részét külföldről kezdeményezik, ez nehezíti a bűncselekmény felderítését. Gyakran előfordul az is, hogy a bankok, illetve a kártyaelfogadó helyek csekélyebb kár esetén jó hírük védelmében nem tesznek feljelentést, helyette inkább a visszaélésben közreműködő alkalmazottjuknak mondanak fel. A Magyar Nemzeti Bank jelentése magáért beszél: a múlt év első háromnegyedében 7030 esetben éltek vissza bankkártyákkal, összesen 384 millió forint kárt okozva. Igaz, hogy a visszaélések felében maguk a kártyabirtokosok követették el a bűncselekményt, mintegy 236 millió forintértékben.
További részletek >>
Mindenesetre az ATM-ek száma már alig gyarapodik Magyarországon, ezeket azonban naponta átlagosan bő 80 alkalommal veszik igénybe – szól a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, tavalyi statisztikája. Egy átlagos kártyát ugyanakkor havonta kétszer használnak, és ilyenkor 20 ezer forint körüli összeget vesznek fel, csakúgy, mint egy évvel azelőtt.
Lassan, de nő a kereskedői POS terminálok száma, a kártyaelfogadó kereskedőké viszont nem. Sőt, tavaly némi csökkenés volt tapasztalható. Ez azzal magyarázható, hogy a szerződő bankok igyekeznek megszabadulni azoktól a kereskedői partnereiktől, amelyek gyaníthatóan részesek a kártyavisszaélésekben, vagy egyszerűen csak alig van forgalmuk. Összesen mintegy 15-15 ezer Visa, illetve Europay elfogadóhely működik Magyarországon. A kártyák 97 százaléka e két nagy kártyatársaság valamelyikének logóját viseli.
Jutalékvita
Európában azért még várat magára egy uniós bizottsági döntés: hátravan a jutalék szintjének rendezése, amelyet akkor fizetnek egymásnak a bankok, ha különbözik a kártyát kibocsátó pénzintézet és a vásárlót kiszolgáló kereskedő banki partnere. Brüsszel már tavaly októberben hivatalosan kifogásolta a Visánál a “kollektív díjmegállapítást”, s akkor idei végeredményt ígért.
A nemzetközi gyakorlat az, hogy a Visa kártyával ellentételezett vásárlásoknál a kártyát kibocsátó bank – tehát az, amelynek a vásárló az ügyfele – díjat szab a kereskedő banki partnerére. Ennek mértéke a kereskedő által a saját bankjának fizetett jutalék mintegy 80 százaléka. A jutalék mértéke változó – elsősorban a kártya típusától (dombornyomott vagy sem, betéti vagy hitelkártya, on-line ellenőrizhető vagy sem), mintsem a tranzakció helyétől (belföldön vagy külföldön zajlik), illetve a kereskedőtől függ.
A jelenlegi jutalékszínvonal mindazonáltal a tranzakció értékének egy százaléka, illetve afölött jár. Az Európai Bizottság most az összeg leszorítására készül: tervei szerint öt évet hagyna arra, hogy a durván 1 százalékos jutalék az unió tagállamaiban legfeljebb 0,7 százalékra mérséklődjék.
Biztonságosabb online vásárlásAz idén a Visa a smart kártyák további terjesztése helyett sokkal egyszerűbb tervet jelentett be a lopott hitelkártyaszámok használhatóságának korlátozására. A “Verified by Visa” nevet viselő program segítségével a vásárlók jelszavas védelemmel láthatják el a számlájukat.
Elemzők szerint ez a helyes lépés: az iparnak fel kell hagynia a kifinomult megoldások erőltetésével (mint a smart kártya), mert a piacot az ügyfelek tartják fenn, ők pedig nem akarnak foglalkozni a bonyolult biztonsági megoldásokkal. Az új megoldás a boltban, a számlán hagyott aláírás, illetve PIN kód online változata.
Részletek a Visától >>
S bár a jutalékok miatt a kereskedők rendre panaszkodnak, a csökkenés nem csupán a bizottsági közbenjárásnak tudható be – maga a verseny is mérséklőleg hat. A nagy hazai kereskedő hálózatok kiépítői – a Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, valamint az OTP – közül ugyan valamennyinek megvan a maga “kedvenc” területe (az OTP például a hálózatban működő cégeket, így a benzinkutakat, továbbá a nagy bevásárló központokat tudhatja maga körül), specializálódásról szó sincs – mondják -, hát még a piac felosztásáról!
Drága készpénzfelvétel
A verseny nyomta profit ellenére a kártyás területek közül nem a vásárlás nyereségtartalmát illeti a legtöbb a panasz. Az ügyfél szemszögéből ugyan az ATM-es készpénzfelvételi díjak nagyon is magasak, különösen, ami a külföldi bankolást illeti (a nagy kártyakibocsátók kondícióiról lásd táblázatunkat). A kereskedői POS terminálok telepítésénél és a kommunikációs kapcsolat kiépítésénél azonban az ATM-ek létesítése eleve jóval drágább, és ehhez járulnak a magasabb fenntartási (feltöltési, elszámolási, egyéb) költségek, amelyeket a díj éppen csak fedez – siránkoznak a bankok.
A külföldi készpénzfelvételnél használatos díjak pedig túlnyomórészt az ottani bankok díjszabását “dicsérik”. Márpedig sok helyütt a saját ügyfelek ATM-es tranzakcióját is az “idegen” kártyákkal bankolókra és a külföldi felhasználókra terhelik. Ilyenkor csak az a vigasz marad, hogy a külföldön felvett összeget a bank devizaárfolyamon váltja, ami a bankinál és a pénzváltói valutaárfolyamoknál egyaránt kedvezőbb.
