Belföld

Fényévekre a hét százaléktól

Hiába módosította a kormány idén már harmadszorra GDP-előrejelzését, a legfrissebb adatokból látszik, hogy még a 4,5 százalékos gazdasági növekedés sem elérhető. Hát még a '98-as választási kampányban mondott hétszázalékos!

Hazánk sem kivételA gyenge számadatokból kiviláglik, hogy hazánkat sem kerüli el az az általános pesszimista hangulat, amely szerte a világban uralkodik. A híradások naponta szólnak igen jelentős vállalati elbocsátásokról, amelyek a gyengélkedő makroindikátorokra adnak érthető reakciót. A világgazdaság húzóereje, az USA pedig továbbra sem akar kikecmeregni a gödörből: hiába a sorozatos kamatcsökkentés, a világ legnagyobb gazdasága csupán 0,2 százalékkal növekedett az előző három hónapban (Részletek az amerikai gazdaságról >>). Magyarországot azonban jobban érintik az öreg kontinens konjunktúrális mutatói, főleg a német gazdaságé, ahol a legutóbbi negyedévben stagnálás volt megfigyelhető (Cikkünk a német és a magyar gazdaság kapcsolatáról >>). A hazai ipar termelésének 53 százaléka ment exportra az első hat hónapban, ez jól mutatja, mennyire vagyunk érzékenyek az európai konjunktúrára. Az előrejelzések szerint az EU gazdasága 2 százalék alatt fog növekedni az idén (Részletek az európai gazdaságról >>).

Bár az elemzői konszenzus 4,15 százalékos második negyedéves GDP-növekedést vetített előre, a kedd reggel napvilágot látott statisztikai adatok még az amúgy sem túl optimista elemzőket is meglepték. A bruttó hazai össztermék ugyanis csupán 4 százalékkal nőtt, így az első fél évben a magyar gazdaság 4,2 százalékkal bővült. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH szűkszavú tájékoztatójában az előző esztendőben mért magasabb bázist okolja az alacsony növekedés miatt, a számsorokból már világosan látszik: a világgazdaságban tapasztalható kedvezőtlen jelek hazánkat sem kerülik el.

A ma közölt előzetes GDP-adat a KSH termelési oldalról készített első becslése. A GDP összetevőinek részletes alakulása egyelőre még nem ismeretes. A GDP felhasználási oldalról számolt értékét a statisztikusok október 2-án publikálják, ez számít majd a végleges negyedéves adatnak. A jövedelmi oldalról pedig nem készítenek negyedéves becslést, csupán a 2001-es esztendő egészéről.

Beruházások nélkül

Fényévekre a hét százaléktól 1“A beruházások alacsony értéke lehet a jó magyarázat a vártnál gyengébb GDP adatra” – kommentálja a reggeli eseményeket Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír makroelemzője, amit alátámasztanak a számok is. A beruházások ugyanis csupán 0,1 százalékkal emelkedtek a második negyedévben az év első három hónapjához képest, így az első fél évben csupán 4,2 százalékkal volt nagyobb a mutató, mint 2000 első felében. A statisztikai hivatal csupán annyit közölt, hogy a beruházások a második negyedévben szezonálisan korrigálva 3,4, anélkül pedig 3,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ez pedig jócskán elmarad az elemzők által korábban várt 5 százalék körüli ütemtől.

Hol maradnak az autópályák?Az állami finanszírozásban készülő autópályák egyelőre nem húzzák a beruházási adatokat, mivel még nem készültek el. Ezek értéke csupán akkor jelenik meg a szállítás, raktározás és posta rovatban, ha a megrendelő megkezdi átvételüket. A Figyelő cikke az autópályaépítésekről >>

Érdekes tendencia a kormányzati beruházások erőteljes visszafogása. A közigazgatás területén 1,5, az egészségügyi és szociális ellátásnál pedig 5 százalékkal csökkentek a kormányzati beruházások, így egyelőre hiába ígérget a kormány, ez a statisztikákban nem mutatkozik meg. Ráadásul a legnagyobb tétel, a feldolgozóipar dinamikája jelentősen visszaesett: már az első fél évet is csak 3,8 százalékos bővüléssel zárta, ám a tendencia lefelé mutat, hiszen az utolsó három hónapban már csak 1 százalékos volt a növekedés. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír elemzési igazgatója azért még bízik abban, hogy a második fél évben erősödhetnek a beruházások, főleg a költségvetési oldalról, ám azt ő is elismeri, hogy a kormány mintha elkésett volna a nagy fejlesztések beindításával.

Mivel a beruházási adat rosszabb a vártnál, a GDP-növekedés alapján valószínű, hogy az elemzők alábecsülték a lakossági fogyasztás második negyedévi növekedési ütemét.

A GDP-nek a harmadik és a negyedik negyedévben erőteljesen kellene bővülnie ahhoz, hogy teljesüljön a kormányzat legutóbb 4,5 százalékban megfogalmazott éves növekedési célkitűzése. Az ellenkező irányba mutat viszont az ipari termelés látványos stagnálása.

VisszaesésMellbevágó az ipari termelés stagnálása. Az előzetes adatok szerint ugyanis júliusban év/év alapon, szezonálisan kiigazítatlanul 3,3 százalékkal nőtt az ipar, míg a kiigazított érték pontosan csak stagnálást jelez. A piac júliusra kis mértékű termelésbővülést várt, bár a végleges számok hozhatnak némi enyhülést. A rossz havi adattal együtt január és július között csupán 6,8 százalékkal nőtt a magyar ipar teljesítménye a múlt évhez képest. Emiatt az elemzők többsége az év egészében csupán 8 százalék körüli termelésbővülést tart valószínűnek. Ez pedig jócskán elmarad a múlt év 18 százalékos növekedésétől.

Csalódást keltő ipari termelés

Az alacsony második negyedéves GDP-adat, valamint a stagnáló ipari termelés azt ígéri, hogy a magyarországi GDP idén inkább 4, semmint 4,5 százalékkal bővül – véli Hegedüs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója, s ezzel a piaci elemzők is egyetértenek. Véleménye szerint az unió gyenge konjunkturális helyzete az egész második fél évben akadályozza a magyar kivitel növekedését, a kiesést pedig a belső kereslet várható felfutása sem képes pótolni. A kivitel számára némi gyógyírt jelenthet ugyan a cserearányok kismértékű javulása, a kormányzati tervek ellenére azonban a Széchenyi-terv sem képes érdemben segíteni az exportőrökön.

Vojnits azt is kiemeli, hogy bár a 4 százalékos GDP-növekedés gyengének számít az utóbbi évek adataihoz képest, az EU növekedését még mindig 2 százalékponttal meghaladja. “Legalább erre büszkék lehetünk” – értékeli az elemző a mai nap egyetlen pozitív makrogazdasági eseményét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik