“Fedezet nélkül komolyabb hitel?” – mutat rá a kérdés lényegére Tokodi Gábor, az OTP Bank illetékese. Így igaz, hiába az új diákhitel program, végeredményben ma Magyarországon egy egyetemi hallgató továbbra sem juthat olyan jelentősebb összeghez, amiből tanulmányait finanszírozhatná.
Olvassa el……Tanoda sorozatunk első részét:
• Playstation helyett matekóra
És korábbi cikkünket is, amely a fiataloknak szóló banki szolgáltatásokat térképezte fel
• Pénzt a gyereknek
Bár az állami képzésben az első diploma megszerzése hivatalosan térítésmentes, a felsőoktatásban eltöltött évek alatt igen jelentős összegekre van szükség, hogy a megélhetést, és a bújtatott egyetemi költségeket finanszírozni lehessen. Nem is beszélve azokról, akik nem állami, hanem magániskolákban szeretnék magukat okítani. Bár tudjuk, hogy nem csak alapítványi iskolákban kell fizetni: állami egyetemen (például a SOTE-n) 900 ezer forintra is rúghat egy szemeszter tandíja, ha a jelentkező néhány ponttal lecsúszik a költségtérítés-mentes ponthatárról.
Mennyibe kerül egy diploma?
Erre, a viszonylag egyszerűnek tűnő kérdésre nem is annyira könnyű választ találni. Hivatalos becslések ugyanis nem készültek erre, csak részinformációkból lehet összerakni a képet. Az Oktatási Minisztérium még tavaly decemberben, a diákhitel kialakításához rendelt meg egy tanulmányt a Gallup Intézettől (A tanulmányt itt olvashatja részletesen >>). Ebből azonban csak az derül ki, hogy a megkérdezett diákok átlagosan 41 970 forintot tartanak szükségesnek ahhoz, hogy havi kiadásaikat fedezni tudják. A Postabankhoz átkerült államilag támogatott diákhitel ezekre a számokra épülve ad megoldást: a más forrásokból (család) rendelkezésre álló 21 ezer forintot egészíti ki ugyanennyivel havonta.
Hasonló megállapításra jutottak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) megbízásából készült tanulmány szerzői is. A Sikerágazat című kiadványból kiderül, hogy a hallgatói bevételek 22 365 forintot tesznek ki havonta a szorgalmi időszak alatt, és 19 579-et akkor, amikor a vizsgák folynak.
A kiadási oldalt azonban bevételcentrikusan értelmezik a szociológusok: annyit költenek, amennyi van, a teljes, a diploma megszerzéséhez szükséges összegre itt sem találunk részletes információt. Az azonban kiderül, hogy a hallgatók 40 százaléka nem vagy nagyon nem elégedett anyagi helyzetével.
Bár pontos költségek nincsenek, szülői segítség nélkül nagyon keveseknek van csak lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a felsőoktatási képzésben. Komolyabb hitelt rendszeres jövedelem hiányában nem kapnak, maximum a havi ösztöndíjuknak megfelelő összeghez juthatnak hozzá, például az OTP-nél, ahol a bankszámlához kapcsolódó A-hitel áll a hallgatók rendelkezésére. A Kerskedelmi és Hitel Bank ugyan maximum 50 ezer forintot enged hitelezni egy hónapban, ám a mai konstrukciók mind folyószámlahitelek, azaz a futamidő végén vissza kell fizetni.
Szegényes kínálat
Némileg nagyobb összeghez diákként jelenleg két forrásból lehet hozzájutni:
• A Postabank kezébe került Diákhitel Központ legfeljebb havi 21 ezer forint felhasználását teszi lehetővé, és a törlesztés a diploma megszerzése után, a rendszeres fizetés adott százalékában történik. A diákhitel pontos részleteiről itt tájékozódhat >>
• Az OTP Bank konkurens diákhitele egy szemeszterre 50-150 ezer forint között hitelezi a diákot. Már amennyiben van rendszeres jövedelem (vagy azzal rendelkező adóstárs), és nem sokallja a 14 százalékos hitelkamatot. A szemeszter elején egy összegben felvett hitelt a félév 5 hónapja alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni, de ha ez rendben megtörténik, a hitelkeret automatikusan megújul. A pontos részletekről itt tájékozódhat >>
Olvassa el……kitekintő háttéranyagunkat:
• Teljes körű tervezés
Határokon túlra tekintve általában megállapíthatjuk, hogy a felsőoktatás banki finanszírozásához szinte mindenhol van valamilyen állami támogatás. Az azonban csak hazánkra jellemző, hogy egy kiemelt intézményt támogat a költségvetés, mellőzve a piaci verseny kialakulásának lehetőségét. Nem véletlenül mondja Tokodi, hogy “állami támogatás nélkül nehéz versenyezni a viszonylag olcsó kormányzati diákhitellel”. Ugyanakkor az elmúlt hetekben tapasztalt érdeklődés alapján a szakember bizakodó, hiszen az OTP Bank a körülbelül 300 ezres körből közel 180 ezer egyetemi és főiskolai hallgató számláját kezeli.
• Az európai felsőoktatás finanszírozási megoldásai az EURYDICE-től >>
• Néhány diákhitel konstrukció a világban >>
Előtakarékosság Magyarországon is?
A hazai hitellehetőségek önmagukban jelenleg nem elegendőek a néha több százezer forintra rúgó tandíjra, a havonta több tízezres lakhatási költségekre, tankönyvekre, megélhetésre, szórakozásra. A bankok egyetértenek abban, hogy az előtakarékossági számla előbb-utóbb hazánkban is jó megoldás lehet.
Hasonló konstrukció kellene, mint a lakáselőtakarékossági-rendszerben, amelyben 3-5 éves, államilag támogatott megtakarítási időszak után kedvezményes hitelhez is hozzá lehet jutni. “Állami támogatás hiányában azonban jelenleg nem tudunk a hagyományos betéteknél jobb hozamokat biztosítani az ilyen megtakarításoknak” – magyarázza Tokodi.
A felsőoktatásban résztvevő diákok 20-25 százalékát magáénak tudó Erste Bank is az egészséges, piaci versenyre helyezné a hangsúlyt. Folyószámlahitelt ők is terveznek, ám egy új, innovatív termék bevezetését is fontolgatják. “A középiskolai évek alatt történne a havi rendszeres megtakarítás – ismerteti az elképzeléseket Jakabfalvy Dóra -, majd az egyetem alatt a félretett pénzből, valamint hitelből havi rendszeres kiutalás lenne elérhető.” A diploma megszerzése után aztán kezdődhetne a visszafizetési időszak.
Az Erste az előtakarékosság mellett az ügyfelek korai megnyerésére is jó eszközt találna ezzel: a bankok számára ugyanis ez az igazán jó üzlet a diákokban (Miért jó piac a bankoknak a diákság? >>). Aki ugyanis fiatalon hozzászokik egy pénzintézethez, nagy valószínűség szerint később, aktív kereső korában is ragaszkodik hozzá.
