Olvassa el……egzotikus pénzügyi termékekről szóló sorozatunk korábbi részeit is:
• Az időjárás derivatívok >>
• A hollywoodi részvénypiac >>
• A hírtőzsdék >>
1999 december végén Lothar és Martin 18 milliárd dolláros kárt hagyott maga után Európában. Nem ügyes bankrablókról van szó, hanem két pusztító erejű téli viharról. Óránként 180-190 kilométeres sebességgel gázoltak keresztül Nyugat-Európán. Lothar Észak-Franciaországot, Németországot és Svájcot, pár nappal később Martin Dél-Franciaországot, Olaszországot, Spanyolországot és Korzikát választotta garázdálkodásának színhelyéül. A
18 milliárdos kárból csupán 8,2 milliárd dollár volt biztosítva.
“Alulbecsült kockázat” – olvasható Svájc egyik legnagyobb viszontbiztosító társaságának, a Swiss Reinsurance-nak a viharokról és egyéb természeti katasztrófákról (biztosítási szaknyelvben “cat”) szóló tanulmányában. A Swiss Re 42 milliárd dollárra teszi az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi 25 esztendőben történt vihar- és földrengéskárokat.
Az előrejelzések szerint ráadásul egyre fokozódik a hurrikánveszély. Nem csoda, ha a biztosítóknak elegük lett az óriási károk megtérítéséből és addig gondolkoztak, amíg ki nem találtak erre is egy kockázatkezelő pénzügyi eszközt.
Jönnek a hurrikánok!Amerikai időjáráskutatók egy múlt héten megjelent tanulmánya szerint az atlanti hurrikánok gyakorisága és az óceán vízhőmérsékletében előidézett változás között komoly korreláció áll fenn. Az Atlanti óceán jelenleg melegebb fázisában van, ezért az elkövetkező 20-30 évben több mint kétszer nagyobb a pusztító hurrikánok valószínűsége, mint 1970 és 1994 között.
A kutatók szerint előrejelzéseket csak a hurrikánok múltjának alapos feltérképezése után lehet majd tenni: jelenleg ugyanis az 1851 előtti hurrikánokról alig tudunk valamit. Mivel a biztosítótársaságok igencsak érdekeltek a hurrikánok pontosabb előrejelzésében, számos ezzel kapcsolatos kutatást is finanszíroznak az USA-ban.
Részletek az USA-ban jelenleg nagy erőkkel folyó hurrikán-kutatásokról >>
Elfújta a szél
Az utóbbi esztendőkben a meterológusok, a helyi hatóságok és a biztosítási iparág egy része azon dolgozott, hogyan lehetne hatékonyabban védekezni a természeti katasztrófák ellen. A technikai apparátus elég fejlett ahhoz, hogy radarokkal és egyéb eszközökkel előre lehessen jelezni bizonyos eseményeket, ám a természet ereje még ma is gyakran kifog az emberiségen.
A kisebb biztosítótársaságoknak nincs megfelelő pénzügyi fedezetük az olyan eseményekre, mint a földrengések és a hurrikánok. Ha beüt a katasztrófa, akkor sok cég jelentős veszteséget kénytelen elszámolni a kifizetett biztosítási károk után. Nagyobb viszontbiztosítók azonban megfelelő díj ellenében átvállalják bizonyos formában a biztosítók kockázatát. Ezek lelkesen kínálják a piacon új, innovatív termékeiket.
Ha összeáll a csapat
Ezt a célt szolgálja a bevezetőben említett csereügylet is (Részletekért kattintson ide >>). A két nagy biztosítótársaság azért cserélte el kockázatait, hogy érdekeltségi portfóliójukat jobban diverzifikálhassák (a csere- vagy swap ügylet a sima viszontbiztosításoknál bonyolultabb, ám számos előnnyel járó ügyletfajta).
A privát befektetésekhez hasonlóan ugyanis itt sem jó, ha egyféle kockázatot vállal a biztosító. Ha a rizikó terítve van sok cég között, a keletkezett károkat jobban fel tudja szívni a szakma, hiszen nem egy térséget vagy biztosítótársaságot súlyt egy természeti katasztrófa.
Az 1999 májusi amerikai tornádó 1,5 milliárd dolláros kára már teljesen felszívódott a sok biztosító és viszontbiztosító között, hála a kockázatkezelés új eszközeinek. Az emberi életeket persze ezzel sem lehetett pótolni.
Korai zárás1999 szeptemberében a Floyd hurrikán miatt a New York-i kötvénytőzsde azt javasolta tagjainak, hogy a normális zárásnál sokkal korábban, délután egykor hagyják abba a kereskedést. A hurrikán ugyanis veszélyeztette az elektromos kereskedési rendszer működését. Pénzügyi termékekkel tehát már lehet védekezni a természeti katasztrófák ellen, ám ha azok valósággá válnak, azzal már a tőzsde sem tud mit csinálni, kénytelen bezárni.
Kötvényt vegyenek!
Számos kötvény és derivatív termék (opciók) létezik már a nemzetközi – főleg amerikai – piacokon, amelyek bizonyos természeti katasztrófa bekövetkezésekor fizetnek. Tehát egy cég, mondjuk, azért vesz egy ilyen kötvényt, mert fél, hogy amerikai leányvállalatát elsöpri egy hurrikán, vagy elviszi egy nagyobb áradás. Ha ez megtörténik, a kötvény fizet, így a bekövetkezett kár is megtérül. Nem más ez, mint a katasztrófák elleni biztosítások értékpapírosított formája.
Ma ezek az értékpapírok még csak a biztosítási piacon forognak, ám nincsen messze az az idő, amikor standardizált formában akár magányszemélyek is vásárolhatnak ilyet. “Persze, hogy sajnálom, kislányom, hogy a nagy vihar miatt kútba esett az esküvői mulatság – mondjuk majd a lányunknak -, de nem értem, miért nem vettél egy viharkötvényt a tőzsdén, hogy legalább a károk megtérüljenek.” Számos termék közül lehet majd válogatni, a kérdés csak az lesz, hogy melyik olcsóbb: egy hurrikán elleni házbiztosítás megkötése vagy egy hurrikánkötvény megvásárlása.
