Mi ellen harcolunk?Befektetéseink hozamának legfőbb ellensége az infláció. Legalább az árdrágulás mértékével megegyező nagyságú nyereségre kell szert tennünk ahhoz, hogy megtakarításunk reálértéke ne csökkenjen. A márciusi, év/év alapon számított 10,5 százalékos fogyasztói árindex magasra tette a lécet…
Nehéz helyzetben van az, aki mostanában keres megfelelő befektetési formát megtakarításainak. A magas szinten beragadt infláció felemészti az alacsony banki kamatokat, a stagnáló részvénypiac pedig meglehetősen bizonytalan megoldásként jöhet csak szóba.
A FigyelőNet körbejárta a különböző befektetési formákat, és bár igazán kiemelkedő lehetőséget sehol sem találtunk, olvasóinknak az állampapírokat (biztos, alacsony reálhozam), az ingatlanpiac egyes szegmenseit, (hosszabb távra, nagyobb nyereséggel) a termőföldet, valamint (kellő szakéretlemmel) a műkincspiacot ajánljuk. Megfigyelhető, hogy az igazán jó hozamok eléréséhez már nem elegendő az egyszerű, standardizált termékek (bankbetét, részvény, állampapír) közül választani: ha jól akarjuk fialatatni pénzünket, alaposan ismerni kell az egyes területeket (műkincs, ingatlanpiac), vagy bonyolult pénzügyi konstrukciókat (devizaspekuláció) kell választanunk. Cikkünkben részletes elemzést és összehasonlítást találhat. Jó befektetést kívánunk!
Bankbetét – negatív reálhozam
Az >MNB első negyedéves adatai alapján a betétek továbbra sem kínáltak infláció feletti kamatot, vagyis az, aki ezt a befektetési lehetőséget választotta, azzal kénytelen szembesülni, hogy pénze veszített értékéből. A betétek éves hozama a legkedvezőbb esetben is 8,5-8,7 százalék, de volt olyan bank is, amely a nála elhelyezett pénz után egy évre nem fizetett többet 7 százaléknál. Ez pedig összességében 2-3,5 százalékos veszteséget jelent egy év alatt.
Most, a sávszélesítést követően a jegybanknak nagyobb mozgástere lesz arra, hogy a bankbetétek jelenleg negatív hozamán valamelyest javítson. Ez azonban még mindig kevés lesz ahhoz, hogy a bankbetétet komoly befektetési alternatívaként kezeljük.
Befektetési alapokLegfőbb előnyük, hogy kezelésüket olyan szakemberek végzik, akik állandóan figyelik a piacot. Kockázatcsökkentő tényező, hogy az alapkezelő több befektetés között osztja meg a pénzt. Az elérhető hozamot javító tényező, hogy az éves átlagos befektetési állomány után adóhitel kedvezmény is igénybe vehető. Olvassa el idevágó korábbi írásainkat:
•Új ingatlanalap a piacon>>
•Körkép a befektetési alapokról>>
Állampapírok – defenzív stratégia
Akármilyen meglepő, az év első harmadában az államkötvényeken sem lehetett reálhozamot elérni, és a diszkont kincstárjegyek nyújtotta nyereség is minimális volt. A magyarázat az emelkedő kamatszínvonalban rejlik, mivel ez a befektető birtokában lévő papírok árfolyamára csökkentőleg hatott (a kötvények esetében negatív kapcsolat áll fenn a hozam és az árfolyam között, azaz: ha a kamatok emelkednek, a papír árfolyama csökken, és persze fordítva).
|
Aukciós átlaghozamok átlaga (%)
|
||||||||||
|
Futamidõ
|
||||||||||
|
3 hó
|
6 hó
|
12 hó
|
2 év
|
3 év
|
5 év
|
10 év
|
||||
| 2000 december |
11,80
|
11,75
|
11,58
|
10,51
|
10,74
|
9,11
|
9,04
|
|||
| 2001 január |
11,43
|
11,09
|
10,83
|
9,67
|
9,06
|
8,72
|
7,98
|
|||
| 2001 február |
10,97
|
10,82
|
10,44
|
9,96
|
9,12
|
9,06
|
8,25
|
|||
| 2001 március |
10,99
|
10,96
|
10,75
|
10,33
|
9,77
|
9,60
|
9,00
|
|||
| 2001 április |
11,12
|
10,89
|
10,73
|
10,18
|
10,13
|
9,36
|
8,72
|
|||
| 2001 május* |
10,97
|
10,78
|
10,54
|
9,82
|
9,49
|
8,85
|
8,34
|
|||
|
* 2001.05.07 referencia hozamok
|
||||||||||
A viszonylag magas hozamok azonban most jó vételi lehetőséggel kecsegtetnek, az állampapírokat választó befektető a hozamszint csökkenésével a kamat mellett árfolyamnyereségre is szert tehet. A hozamok csökkenésének oka az lehet, hogy egyelőre, a sávszélesítés első hetében úgy fest, alaptalanok a korábbi félelmek: a külföldiek továbbra is veszik a magyar állampapírokat, árfolyamuk így emelkedik, vagyis csökkennek a referenciahozamok.
A betétekkel összehasonlítva az állampapírok így mindenféleképpen jobb választásnak látszanak (lásd táblázatunkat), ráadásul kockázati szempontból még kedvezőbbek is. Tanácsunk: a hozamszint süllyedésére és a forint reálfelértékelődésére spekulálva középtávú – 2-5 éves – kötvényeket vásároljon.
Részvénypiac – ráérünk arra még
Az első negyedévben nem termett sok babér a részvényeket választó befektetőknek, a BUX négy hónap alatt csaknem 10 százalékkal csökkent, ez éves szinten 30 százalékos veszteséget jelent. A tőzsde gyászos szereplése a forgalom hanyatlásában is megmutatkozott: áprilisban alig valamivel több mint százmilliárd forintnyi részvény cserélt gazdát. A régi szép időkben ennyi egy hét alatt összejött.
A piacon eluralkodott a közöny, a negyedéves vállalati gyorsjelentések még a legvérmesebb befektetőket is alig hozták lázba. A hazai befektetőket pedig még az árfolyamnyereség 20 százalékos forrásadója is sújtja.
Május első napjaiban felderengett a remény halvány sugara: előbb a kedvező fizetési mérleg adat, majd a forint árfolyamsávjának kiszélesítetése hozott némi színt az unalmas kereskedési napok egyhangúságába. A részvények túlnyomó része alulárazottnak tűnik, a piaci ár/nyereség (P/E) ráta a 12-t sem éri el, tehát “olcsónak látszó papír” akad szép számmal.
Ennek ellenére mégsem tanácsoljuk, hogy most merítsen, könnyen megeshet ugyanis, hogy befektetett pénze jó ideig nem hoz semmit. Ráér majd akkor beszállni, amikor megindul a piac. Hogy honnan ismeri föl, mikor jött el az idő? Legalább két dologról: a külföldiek vásárlásairól tanúskodó magas forgalomról és arról, hogy a húzó részvények árfolyama éves rekordot dönt.
Kérdéses lehet, hogy érdemes-e az évente kifizetett osztalékért vásárolni részvényeket. Erről bővebben a Figyelő összeállításában olvashat: Hozamfizetési szezon – Csalóka osztalék >>
A sorozat második részében megtudhatja, hogy hol érdemes ingatlant, termőföldet venni, valamint milyen lehetőségek rejlenek a devizaspekulációban és a műtárgypiacban.
