Ön már tisztában van a határidős üzletek sajátosságaival, ha elolvasta sorozatunk előző részét. Ezután a konkrét befektetési stratégiák megértése sem nehéz feladat.
A budapesti tőzsdéken a legtöbb határidős üzlet az euróra szól. Nem véletlenül, hiszen nagyon sokan spekulálnak arra, hogy a forint árfolyamrendszerét megváltoztatják. A tervek szerint a jelenleg 4,5 százalékos sávot egy jóval szélesebb, 30 százalékos váltaná fel.
Ez már csak azért is valószínű, mivel az uniós csatlakozásunkat a Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) történő belépésünk követné. Ennek időpontját szakemberek 2006-ra teszik, de a kormányzat ennél jóval korábban eleget tenne az EMU által támasztott követelménynek. A spekuláció alapját tehát az adja, hogy a jegybank mikor nyúl a jelenleg fix forint árfolyamrendszerhez.
A likviditás hiánya: kockázatAz euró piacán könnyen lehet üzletelni, vagyis szinte folyamatosan jegyeznek vételi és eladási ajánlatot, méghozzá egymáshoz viszonylag közeli árszinten. Ez azért fontos, mivel így nem okoz nehézséget a pozíció idő előtti zárása vagy akár újabb szerződés vállalása.
BÉT határidős devizapiac
BÁT határidős devizapiac
Régóta favorit a kosárügylet
A kisbefektetők többsége a korábbi években is az euró eladását részesítette előnyben, vagyis arra fogadtak, hogy a forint erősödik az euróval szemben. Tették ezt annak ellenére, hogy az ügylet nehezebben volt kivitelezhető, hiszen a forint leértékelődését meghatározó devizakosárban 2000 elejéig az euró mellett 30 százalékos súllyal még a dollár is szerepelt.
Amíg a devizapiacot nem érte az 1998-as orosz válság megrázkódtatása, addig a spekulánsok szép hasznot zsebeltek be ezen az ügyleten. A mostani szituáció csupán annyiban más, mint korábban, hogy a sáv kiszélesítésekor a forint nagy valószínűséggel impulzusszerűen erősödik.
Erre már csak azért is megvan minden esély, mivel a korábbi években a forint jellemzően az intervenciós sáv erős szélén állt, és gyakran csupán a jegybank forinteladásai tartották sávon belül. Persze ennél azért többről van szó: a hazai gazdaság helyzete is a forint erősödése mellett szól.
Mekkora a hozam?
Nézzük először azt az esetet, amikor azt feltételezzük, hogy a forint jegyzése a 4,5 százalék szélességű (+/-2,25%) intervenciós sávon belül az ügylet lejáratakor ugyanott áll, mint a pozíció megnyitásakor!
Az ügyleten nyereségét meghatározó tényezők:
• a forintbetét kamata,
• az euró kamata
• a forint jelenleg leértékelési üteme
Ki áll a másik oldalon?Ha mindenki az eurót szeretné eladni, akkor ki az, aki mégis megveszi? Nagy tételben a bankok. A határidőre megvásárolt “olcsó” devizát aztán beteszik saját devizabetéteik helyébe, a felszabadult összeget pedig a bank a jegybanknál forintra váltja. Ettől a ponttól tehát tulajdonképpen ugyanazt teszi, amit a kisbefektetők.
Mivel a kosárügylet révén a befektető hozzájut a forinthoz, ezért utána nyilvánvalóan kamatot kap. Ez éves szinten jelenleg 10 százalék körül alakul. Ebből jön le az euró évi 4,6-4,7 százalékos kamata és a forint leértékeléséből adódó havi 0,3, áprilistól 0,2 százalék. A negatív előjelet az indokolja, hogy az euró határidőre történő eladása hitelfelvételnek tekinthető – olyat adtunk el, ami nincs a tulajdonunkban -, vagyis ez után nekünk kell fizetni.
A fentiek tükrében egy év időtávra a következőképpen alakul a hozam: 10%-4,65%-2,6%=2,75%. Ezt a 2,75 százalékot azonban még fel kell szorozni a tőkeáttétellel, mivel a befektetéshez nem kell a teljes összeget letenni, a spekulációhoz elegendő annak a töredéke is!
Jelen esetben a 2,75 százalékot 18-szoros tőkeáttétellel számolva 50 százalékos éves hozam adódik. A példában szereplő tőkeáttétel úgy jött ki, hogy 1000 euró után – ami a jelenlegi határidős árfolyamon 275 000 forintot ér – a 7800 forintos Keler alapletét dupláját helyeztük el “óvadékként”, azaz 15 600 forintot. (275 000 forint/15 600 forint=17,6)
Valamivel több, mint egy évvel ezelőtt ennél jóval nagyobb, akár 150-200 százalékos hozamra számíthatott az a befektető, aki ilyenfajta kosárügyletbe kezdett. Ha a kiinduló feltételeken változtatunk – például akkor nyitjuk meg a pozíciót, amikor a forint átmenetileg elrugaszkodik a sáv erős szélétől, azaz gyengül -, még nagyobb nyereségre tehetünk szert. Persze a fordítottja is igaz, ha a piac ellenünk dolgozik, mint teszi azt válság idején, akkor teljes befektetésünket elbukhatjuk.
Sávszélesítésre spekulálva
Szinte mindenki a sávszélesítés egyszeri hatását szeretné meglovagolni. A nehézség csupán abban rejlik, hogy senki nem tudja, mikor is kerül sor rá. Abban azonban a legtöbben biztosak, hogy a forint erősödni fog.
A kedvező kimenetelben reménykedők több százalékpontos javulásban hisznek, ami egyik napról a másikra minimum megduplázná pénzüket. Ha az ellenkezője következne be, arra talán nem is mernek gondolni.
Mielőtt lépre menne…Ne dőljön be minden ajánlatnak! Az elmúlt években nem egy hazai cég próbálkozott azzal, hogy külföldi partnereinek magyar ügyfeleket toborozzon. A játékot általában rendkívül kockázatos feltételekkel, és mesés – 200-300 százalékos – hozammal hirdették meg. Az ügylet után csupán 1-2 százalékos alapletét követeltek meg (ötven-százszoros tőkeáttétel!). Mindezt megfejelve még adómentességet is ígérték.
Az ajánlat szépséghibája az, hogy az ilyen jellegű befektetésekhez az MNB devizaengedélyére lenne szükség, amit szinte lehetetlen megszerezni. Mindazonáltal az off-shore cégen keresztül üzletelők jogvédelme is bizonytalannak tűnik: nem tudni, ellenőrzi-e külföldi hatóság, korrektül számolnak-e el a befektetővel.
Tanácsaink
• Ne vállalja túl magát! Ha az alapletétnél több pénzt tartalékol, vagyis nem az egész vagyonát teszi fel egyszerre, akkor nagyobb ármozgást is gond nélkül átvészel. Igaz, a tőkeáttétel csökkentése az elérhető hasznot is mérsékli.
• Kamatoztassa az alapletétet állampapírban! Erre minden további nélkül megvan a lehetősége, és így lekötött pénze is önnek dolgozik.
• Ügyeljen az időzítésre! Akkor nyisson pozíciót, amikor a forint az intervenciós sáv közepe fele bemozdul. Így jóval nagyobb esélye van annak, hogy további forintgyengülés esetén tartani tudja pozícióját.
Forrásadó
Adó a határidős devizapiacon elért jövedelmet is terheli. Magánbefektetőként 20 százalékos a forrásadó mértéke. A fizetendő adó összege azonban csökkenthető, ha a nyereségből az ügylet megkötésére fordított költségeket levonjuk. A veszteséggel zárt üzletek szintén csökkentik az adózás alapját képző jövedelmet.
A vállalkozásuk pénzével spekulálók a devizaüzleten elért nyereséggel társaságuk adózás előtti eredményét növelik. Azaz a társasági adózás szabályai szerint fizetnek utána adót.
