Mire spekulálunk?Röviden megfogalmazva arra, hogy miként alakul néhány nap vagy hónap múlva bizonyos devizák árfolyama az ügylet kötésének árfolyamához képest.
A devizaspekuláció sokak szemében misztikumnak tűnik. Pedig a kockáztatni vágyó kisbefektetők akár néhány százezer forinttal is szerencsét próbálhatnak a magas hozammal kecsegtető devizapiacon. Mielőtt azonban rögtön a brókeréhez rohanna, hogy megtakarított pénzét a határidős piacon devizába fektesse, higgadtan gondolja végig a lehetőségeket!
Csak a BÁT jöhet szóbaA magyar piacon tőzsdei határidős ügyletet devizákra csupán a Budapesti Árutőzsdén (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) lehet kötni. Történelmi okok miatt azonban a BÁT a spekulánsok törzshelye, az összes forgalom 95 százalékát ott bonyolítják le. Ezért azt tanácsoljuk, hogy a BÁT-on próbáljon szerencsét!
A siker titka
A sikerhez legalább két dologra van szükség: alapos felkészültségre és némi bátorságra. Mindkettőre azért, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy az ügylet során jelentős veszteségek is keletkezhetnek. Ezt pedig a futamidő alatt a naponkénti elszámolás követelménye miatt fedezni is tudni kell – már amennyiben ki akarunk tartani korábbi elképzelésünk mellett.
A határidős devizapiaci szakértők szerint ezen a piacon jobban kell érteni a befektetésekhez, mint az értéktőzsdén. Ráadásul több időt is kell szánni a befektetés figyelemmel kísérésére. Aki azonban képes és hajlandó megismerkedni a devizapiac szabályaival, az a részvénypiacinál jóval magasabb hozamra számíthat.
Bankközi piac: nagyobb tét, kisebb tőkeáttételA tőzsdén kívüli, bankközi határidős devizaüzletekbe 10 millió forint alatt nem is érdemes beszállni. A bankközin a letét is a szerződésben lekötött összegnek nagyobb hányada. A rövid távú, egy-két hetes szerződéseknél jellemzően 4-5 százalék, a hosszú távúaknál pedig akár 10 százalék is lehet.
Nincs haszon kockázat nélkül
Mostanság, amikor csaknem valamennyi részvény gyászosan teljesít, a nagyobb nyereség lehetőségével kecsegtető határidős devizaspekuláció még inkább a kisbefektetők érdeklődésének homlokterébe kerül. Ehhez ugyanis csak a devizaárfolyam várható elmozdulására fedezetet nyújtó összeget kell előre letenni, s ezzel a letét húsz-harmincszorosának megfelelő devizamennyiségre szóló határidős szerződéseket lehet kötni.
Ez utóbbit hívják tőkeáttételnek, ami a várható nyereséget és veszteséget egyaránt felnagyítja. Ha az árfolyamváltozás a várt irányú, akár a letétet meghaladó, vagyis száz százaléknál nagyobb hasznot is be lehet zsebelni.
Persze a dolog fordítottja is igaz. Nagy veszteség esetén pótbefizetésre lehet szükség. Emiatt csak azoknak tanácsoljuk ezt a befektetési lehetőséget, akiket nem visz padlóra, ha a megjátszani kívánt tétjüknél több is rámegy egy rossz tippre.
Valójában nem a szerződött devizaösszeget adják el vagy veszik meg az adott áron a határidő lejártakor. Csak az addig kialakuló árfolyamkülönbséget fizeti be az a fél, aki veszített az ügyleten.
Mekkora a minimális tét?
Mivel kontraktusonként devizától függően 4-8 ezer forintot kell letenni letétbe (ezer eurós ügyletnél például 7800 forintos letétet kell képezni), elvileg 10 ezer forintos alapletéttel járó megbízást is el kell fogadnia minden brókernek. Valójában azonban nagyobb összegű ügyfélszámla-nyitási értékhatárral vagy más megszigorító feltétellel szokás elhessegetni az egészen kis összeget befektetőket. Több százezer forintnál kisebb összeggel tehát nem könnyű tőzsdei devizaspekulációba vágni. (További részletek a kontraktusokról >>)
Példák a gyakorlatbólA Swap Tőzsdeügynöki Rt.-nél kötésegységenként például 10 ezer forintot kérnek letétbe, ez 10 forintos árfolyamváltozásra nyújt fedezetet. Az MKB Értékpapír Rt.-nél a Keler által kért alapletét dupláját kérik. A spekuláns nyereségét növeli, hogy az elhelyezett letét állampapírban is kamatoztatható.
Milyen határidőkre spekulálhatunk?
A két budapesti tőzsdén ezer devizaegységet (és annak többszöröseit) lehet venni-eladni – azaz egy kontraktus ezer dollár, euró, svájci frank vagy font, illetve 100 ezer jen -, és a mindenkor következő öt hónapra (a hónap harmadik szerdáját követő pénteki lejáratra) lehet üzletet kötni. Azon túl pedig a negyedévek utolsó hónapjában esedékes lejáratra.
A leghosszabb határidős lehetőség másfél év, de az éven túli kötések csak elvétve születnek. Az egyhetes lejáratot tavaly vezették be.
Mennyibe kerül az ügylet?
A határidős devizamegbízások jutalékánál tőzsdei devizaműveletek esetén a forgalom 1-1,2 ezreléke tekinthető alaptarifának. A bankközi piacon (egyhetes lejáratra) 40 ezer forint a szokásos jutalék, ami 1 millió euróra szóló üzlet után 0,15 ezreléknek felel meg.
Hogyan működik az elszámolás?
A tőzsdei határidős kereskedés eredményét a felek egymás között folyamatosan, naponta elszámolják és rendezik. A nyereség bármikor felvehető, de az esetleg csökkenő letétösszeget is azonnal pótolni kell.
Ez egyfelől kellemetlen, másfelől megóv a letétnél nagyobb veszteség felhalmozódásától. A bankközi piacon ezzel szemben csak lejáratkor számolnak el.
A cikk elkészítésében Ferenczi Zsolt, az MKB határidős devizapiaci szakértője volt segítségünkre
