Elvek és szabályok
A könyvvizsgálók munkáját a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló törvény, a nemzetközi standardokon alapuló szabványok, a számviteli és a gazdasági társaságokról szóló törvények határozzák meg. Ezeken kívül a magatartási szabályok, etikai normák adnak eligazítást. Ez utóbbiakat a kamara által 1998 áprilisában elfogadott, s a nemrégiben módosított etikai szabályzat tartalmazza. Ez azonban önmagában kevés, a könyvvizsgálók munkájának és felelősségének pontosabb körülhatárolását tartalmazó könyvvizsgálati standardokra is szükség van, hogy a munkájukat tisztességesen végzők meg tudják védeni magukat a tisztességtelen piaci versenytől. A standardok kötelező alkalmazásának bevezetése folyamatos, némelyiket már a 2000-es üzleti évben alkalmazni kell.
Az általános magatartási elvek közül a leglényegesebb, hogy a könyvvizsgáló független személy, akit tevékenysége során megbízója vagy munkáltatója nem utasíthat, nem befolyásolhat. A könyvvizsgáló nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független vélemény kialakítását, nem vállalhat el továbbá olyan megbízást, amelyhez nincsenek kellő ismeretei, gyakorlati tapasztalatai. Hivatali és magánéletében az általános erkölcsi szabályokat kell érvényesítenie, és vigyáznia kell arra, hogy ne adjon okot a társadalom kritikájára. (Ez utóbbi szabályt manapság egyre többen sértik meg.) A fenti szabályok és elvek egyértelműen érvényesek a könyvvizsgáló társaságokra és azok könyvvizsgálatban részt vevő alkalmazottaira is.
Esetek számokbanAz etikai szabályzat életbelépése óta eltelt két év alatt a bizottság mintegy 130 bejelentéssel foglalkozott, és számos esetben foglalt állást könyvvizsgálói összeférhetetlenség ügyében. A meghozott határozatok ellen mindössze egy esetben éltek a fellebbezés jogával. A vizsgált esetek zömében kevés bizonyíték állt rendelkezésre, a könyvvizsgálók tevékenységét bemutató dokumentumok pedig meglehetősen hiányosak voltak. A bizottság egyébként mindig csak magánszemélyek ellen folytat eljárást, könyvvizsgáló társaság esetén az ügyvezetőt vagy a vezetőségben részt vevő könyvvizsgálót vonják felelősségre.
Etikai vétségek
Etikai vétségnek minősül, ha a kamarai tag megszegi a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét, az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, továbbá könyvvizsgálói tevékenységét gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt, vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi. Amennyiben ilyen eset a kamara tudomására jut, etikai eljárást kell kezdeményezni a szabályzat megsértőjével szemben. A bejelentők között volt már könyvvizsgáló, ügyfél, az adóhatóság, az Állami Számvevőszék, a rendőrség, sőt még az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. is élt ezzel a lehetőséggel.
A bejelentésekkel elsőként a fegyelmi megbízott foglalkozik, aki az ügyről összefoglaló jelentést készít a kamara elnökének. Az elnök jóváhagyása után kerül az eset az etikai bizottság elé, amely megindítja az eljárást. Amennyiben sikerül beszerezni a határozathozatalhoz szükséges dokumentumokat, akkor – az érintettek meghallgatását követően – a bizottság dönt. Ha megállapítja az etikai vétséget, írásbeli megrovásban részesítheti a könyvvizsgálót, kiszabhat pénzbírságot, vagy súlyos esetben akár ki is zárhatja a kamarai tagot. A bizottság határozatát a kamara hivatalos lapjában teszik közzé, kizárás esetén a könyvvizsgáló nevét is közölve. Nagyobb visszatartó ereje lenne annak, ha valamennyi esetben nyilvánosságra hoznák a normák ellen vétők nevét, ám ez egyelőre nincs napirenden.
A Postabank és az etikai bizottságA könyvvizsgálók etikai ügyeiben eljáró bizottság elnökének asztalára kerülnek a szokásos eseteken kívül olyanok is, mint a Postabank könyvvizsgálójáé. Az Állami Számvevőszék a Postabanknál végzett vizsgálatát követően úgy vélte, hogy a Magyar Könyvvizsgáló Kamarának kellene megállapítania az auditor felelősségét. A kamara levélben fordult a számvevőszékhez, hogy a vizsgálatát megalapozó dokumentumokat bocsássa rendelkezésére, majd szakértői bizottságot hozott létre. Ez felülvizsgálja az iratokat, és jelentést készít. A fegyelmi megbízott ennek alapján dönti el – az elnök jóváhagyásával -, hogy indít-e etikai eljárást a könyvvizsgálóval szemben.
Tervek és célok
A könyvvizsgálók minőségi munkavégzése érdekében szükséges kiszűrni a szakmájukat nem értőket, illetve nem szabályosan végzőket. Fel kell venni a kapcsolatot a cégbíróságokkal, hogy kiderüljön, vajon minden olyan társaság alkalmaz-e könyvvizsgálót, amelyet erre törvény kötelez. Annál is inkább, mert a piaci feszültségek éppen abból erednek, hogy sok a könyvvizsgáló az ügyfelek számához képest. Tisztázandó továbbá, hogy a cégbíróságon leadott beszámolókat bejegyzett könyvvizsgálók, könyvvizsgáló társaságok hitelesítették-e, vagyis arra jogosultak adtak-e záradékot.
A cikk elkészítésében Hubényi Ernőné, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara etikai bizottságának elnöke, a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló parnere volt segítségünkre.
