Belföld

Tiltják? Tűrik? Támogatják?

Munkaerőhiánnyal küzd, s külföldi munkavállalókra vár az osztrák gazdaság. A politikának azonban mások az érdekei.

Különös ügynökök járják nyár óta az osztrák tartományokat, sőt a szomszédos Németországba is átmerészkednek. Szakmunkásokat toboroznak ausztriai megbízóiknak. Sokkal könnyebben teljesíthetnék a feladatukat, ha a szomszédos, nem európai uniós (EU) tagállamokban is kutakodhatnának, ezt azonban változatlanul nem engedi a közösségi politika, hiába sürgetik egyre hangosabban a gazdasági élet szereplői a korlátozás feloldását.

Tiltják? Tűrik? Támogatják? 1Valóságos csoda zajlott le az osztrák munkaerőpiacon az elmúlt alig két évben. Ausztria uniós elnöksége idején, 1998-ban az akkori szociáldemokrata kormány legfőbb célja a munkanélküliség leküzdése, új munkahelyek teremtése volt. Egymást érték a hangzatos programok, a többnyire igencsak költséges projektek. Az eredmény nem is maradt el: az éveken át ijesztő arányú munkanélküliség – amely 1997-ben még 12,3 százalékot tett ki – az idei első fél évi adatok szerint mindössze 3,9 százalékra zsugorodott. Az ok egyszerű: Ausztria gazdasága minden korábbi reményeket felülmúló fellendülésnek örvend. Annak ellenére, hogy csupán a közelmúltban oldották fel az EU-szankciókat, az ipar alig győzi a belföldi és külhoni megrendeléseket, fejlődését most szinte csak a munkaerőhiány fenyegeti.

Hiány informatikusokban és telekommunikációs szakemberekbenGombamód szaporodnak az informatikai és telekommunikációs cégek is, márpedig Ausztria a szakemberek képzését illetően ezen a téren akkor sem lenne könnyű helyzetben, ha az igények csupán a megszokott ütemben bővülnének. A villámsebesen elharapózó szakemberhiány viszont egyenesen kritikus helyzetet teremt. Az ágazatnak a Wifo gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a következő három évben legalább 13 ezer új szakemberre lesz szüksége. Az egyik bécsi piackutató intézet pedig a 85 ezres létszámigényt sem tartja elképzelhetetlennek, az ipar- és kereskedelemkutató intézet legfrissebb felmérése szerint pedig a gazdaság egészét tekintve már az év végén 80 ezer szakmunkás hiányzik majd országszerte. Bécsben szakácsokat, Burgenlandban építőipari szakmunkásokat, Alsó-és Felső-Ausztriában henteseket, az egész országban kőműveseket és bádogosokat keresnek – és ez messze nem a teljes lista.

A gazdaság, mindenekelőtt az érdekképviseleti szervezetek, így a gyáriparosok szövetsége és az országos gazdasági kamara kétségbeesett lobbitevékenysége ellenére az osztrák kormány nem enged abból az álláspontjából, hogy az EU bővítése súlyosan megterhelné a munkaerőpiacot. Ausztriát reménytelenül elárasztanák az olcsó bérű keleti munkavállalók. Másrészt mind több tény támasztja alá azt az egyre hangosabb aggodalmat is, miszerint 2010-től komoly fennakadásokat okoz majd a munkaerőhiány. Ám a két vélemény közül Brüsszelbe csak az előbbi jut el, alátámasztandó a munkaerő szabad áramlását a keleti bővítés után is hosszú átmeneti időszakra korlátozó előírásokra vonatkozó osztrák követelést.

Ausztriában még sokan nem felejtették el, hogy a nyolcvanas években hasonló aggodalmak miatt az országba csábított külföldi vendégmunkásokkal később mennyire meggyűlt a bajuk. Végtére is a munkalehetőség ígérete mellett az osztrák jóléti társadalom is vonzotta őket, így akkor is maradtak, amikor már a munkanélküliek táborát szaporították. Mindezt csak tetézte a megannyi szociális és társadalmi beilleszkedési probléma.

Kormányzati elképzelésekA belügyminiszter elképzelése szerint egyelőre 2 ezer informatikai szakember kapna egy évre munkavállalási és tartózkodási engedélyt. Igaz, Ernst Strasser előbb a külföldiekre vonatkozó kvóta általános felemelésével próbálkozott, ezt azonban lesöpörték az asztalról. Csakhogy a szelídített változat is megfeneklett. A koalíciós kormány – elsősorban a hazai munkaerő védelmét alapkérdésnek tekintő szabadságpárti alkancellár, Susanne Riess-Passer miatt – nem járult hozzá a “zöldkártyások” beengedéséhez. A koalíciós béke érdekében tehát a Néppárt (ÖVP) olyan engedményekre kényszerül a Szabadságpárttal (FPÖ) szemben, amelyekkel saját eredeti bázisának, a vállalkozóknak árt.

A gazdaság szinte valamennyi ágazata döbbenten fogadta a kormányzati visszakozást.

Helyi megoldások



Herbert Paierl, Stájerország gazdasági minisztere nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövő még inkább ebbe az irányba mutat. A Magna konszern például a minap jelentette be, hogy azt fontolgatják, helyi illetékességi körbe vonják a zöldkártyák kiadását. Egyelőre 6 ezer vendégmunkást szeretnének meghatározott időre szóló munkavállalási engedéllyel behozni, elsősorban Szlovéniából, Horvátországból és Magyarországról. A lépés indokolt, a tartomány ipara rohamléptekben fejlődik, óriáscégek telepedtek meg itt, köztük az osztrák-kanadai Stronach Magna-konszernje, amely a Steyr révén az autóalkatrész-gyártásban tervez óriási fejlesztéseket. A beruházás 3,7 milliárd schillingbe kerül, és egyelőre 150 új munkahelyet teremt, de az ott foglalkoztatottak száma három év alatt a duplájára is emelkedhet. Ha a tartomány nem állít elegendő munkaerőt, a Stájerországból Kanadába származott, majd onnan visszatért milliárdosnak minden patriotizmusa ellenére elmehet a kedve az ottani terjeszkedéstől. Bécs tartományi kormánya ugyancsak önállósítja magát: elsősorban informatikai szakembereknek ad ki ideiglenes munkavállalási engedélyt.

Túlzott félelmek

Korántsem biztos, hogy a határ menti ingázók inváziója valóban olyan nagy veszélyt jelentene az osztrák munkavállalókra. Ráadásul a közép-európai közvélemény-kutató intézet (Ceorg) legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a lengyelek alig 10, a magyarok 6, a csehek 4 százaléka szeretne országa EU-csatlakozása után mindenképpen az unió valamelyik országában munkát vállalni. A megkérdezetteknek további 7-8 százaléka tenne esetleg kísérletet a mai tagországok valamelyikében állást találni. A többség azonban nem érdekelt abban, hogy az uniós országokban leljen munkahelyre: a magyarok 53 százaléka, a lengyelek és a csehek egyharmada akkor sem indulna el a tizenötök valamelyikébe dolgozni, ha konkrét ajánlatot kapna. Igaz, a megkérdezettek közül minden tizedik úgy fogalmazott, aktívan ugyan nem keresne munkát az EU-ban, a konkrét ajánlatot azonban elfogadná.

A politika a gazdaság minden segélykiáltása ellenére tartja állásait: az FPÖ Burgenlandban a december eleji választások előtt aláírásgyűjtést indított az EU-bővítésről tartandó népszavazás érdekében. A márciusi bécsi választásokon pedig ismét a külföldiellenesség lesz a szabadságpártiak első számú témája, abban a reményben, hogy a külföldiekkel szemben ígért védelem értékes pontokat hozhat majd. Ám ezúttal már talán az ellenfelek tarsolyában is jobb és tényszerűbb ellenérvek lesznek.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.