Ma a leggyakrabban használt terápiás metódus az analízis, illetve a család- és párterápia mellett. Népszerűségének oka egyfelől hatékonysága (pláne, ha a gyógyuláshoz szükséges időt tekintjük, összehasonlítva az analízissel), másfelől akció-orientáltsága, azaz a terápia cselekvés központúsága – ez nagyon szórakoztatóvá, élvezetessé teszi ezt a módszert. Ennek eredményeképpen a pszichodráma mára a szignifikánsan nem beteg populáció legkedveltebb önismereti módszerévé vált, jelentős piacot is jelentve az abban érdekelteknek.
A pszichodráma elméleti alapja a szerepteória. Az egyént nem valamilyen személyiség elmélet szerint próbálja meghatározni és alakítani (lehetővé tenni egészségesebb működését), hanem annak szociális szerepei mentén kezeli – jól-rosszul megtanult és alkalmazott szerepeinket alakítjuk, játsszuk életünk során. Vannak nekünk hasznos, életünk során jól alkalmazott és javunkat szolgáló (úgynevezett progresszív) szerepeink, amelyek kreativitásunk, szabadságunk, spontaneitásunk megjelenését teszik lehetővé… és vannak diszfunkcionális szerepeink, amelyek nem használnak nekünk, működésük során nem jól alakítunk valamilyen kapcsolatot. Léteznek továbbá un. szerepkonzervek – amikor ismételgetünk egy viselkedésmódot, általában anélkül, hogy észrevennénk. s azt mondjuk: „már megint ez történt velem”. A kérdés azonban az, hogy mit is csinálunk közben…
Lényeges sajátossága a módszernek, hogy nincs kiszolgáltatva a kliens a terápia során – a pszichodráma egyenlő és szabad emberek közös akciója életük elakadásainak felfedezése és újjáalakítása során. Itt nincs tanács, nem tudja senki a tutit, és mindenki maga döntheti el, mi is hasznos neki, mi az ő útja. A spontaneitásé, a szabadságé.
—-Játék az élet—-
A módszer sajátossága a játék – a pszichodráma színpadán újrajátsszuk életünk eseményeit és korrigálhatjuk azokat a bevésett viselkedéseket, amelyek kialakításánál még nem volt igazán szavunk és beleszólási lehetőségünk a programozásba – saját javunkra és elképzeléseink szerint próbálhatjuk újraírni szereprepertoárunkat. A pszichodráma közben tehát racionalitásunk mellett intenzíven részt veszünk érzelmeinkkel és testünkkel, akcióinkkal, viselkedésünkkel a terápiában – ahogy ezt Moreno Bécsben Sigmund Freudnak mondta volt: „Ahol maga abbahagyja a terápiát, ott kezdem én!”
A pszichodráma mint terápiás irányzat a világon nagyon elterjedt, művelése kizárólag alapos képzés után engedélyezett. Nemzetközi szervezetei az IAFG, a csoportterapeuták nemzetközi szövetsége, és a FEPTO, az európai pszichodramatikusok szövetsége. Magyarországon a Magyar Pszichodráma Egyesület (MPE) biztosítja a szakmai minőséget, mint a Magyar Terápiás Tanács tagja. Ha valaki kedvet kap a pszichodrámára, akkor az egyesület honlapján tud tájékozódni, és talál bejegyzett és szakmailag ellenőrzött módon működő csoportokat, amelyekre jelentkezhet.
Az önismeret mindenkinek jót tesz, vezetők közül azoknak ajánlható ez a módszer, akik ráébredtek, hogy készségeik fejlesztésének az önismeret az alapja. Munkatársi, párkapcsolati anomáliák rendbehozatalának, magunkat zavaró viselkedéseink „javításának”, életünk tudatosabb és szabadabb megélésének nagyon hatékony és szórakoztató, játékos módszere a pszichodráma.
Nagyon tanulságos, mint csoportmódszer, ezért aki csoportokat, embereket vezet, annak nagyon hasznos tanulságul szolgálhat a módszer megtanulása, különös tekintettel a csoportdinamikai tényezőkre. Trénereknek, team-vezetőknek, pszichológiailag igényes és aktivitást kedvelő vezetőknek érdemes tehát nem csak mint önismereti, hanem mint csoportvezetői módszert is tanulmányozni, elsajátítani.
S akik műveljük: nem felejtünk el játszani…