Harmincezer jelentkezőnek – a felvételizők 26 százalékának – nem sikerült az idén bejutni egyik felsőoktatási intézménybe sem. A reményfutamban viszont még részt vehetnek: pótfelvételivel augusztus 10-ig adhatják be a lapjukat. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke a ponthatárok kihirdetésekor már felhívta a figyelmet: az idén nem az intézményekhez, hanem a hivatalhoz kell benyújtani a pótjelentkezéseket, és az esetleges felvételi vagy alkalmassági vizsga időpontjáról az adott iskolában kell érdeklődni, mert a jelentkezési időszak rövidsége miatt a felvételizők nem kapnak külön „behívót”. A ponthatárokat augusztus 29-én hozzák nyilvánosságra.
156 alap- és 5 osztatlan képzést, 245 mesterszakot, valamint 52 felsőfokú szakképzést hirdettek meg az idén. Az alapszakok és a felsőfokú képzések mindegyike költségtérítéses, ám a mesterképzések között több államilag támogatottat is indítanak. Ez utóbbiak között olyanok is csábítják a jelentkezőket, amelyeknek az akkreditációs eljárása nemrég fejeződött be – azaz a rendes felvételi időszakban még „nem voltak készen”.
A tanulás a legfőbb cél, de a munka is vonzó
Tíz középiskolásból kilenc jövőre újra felvételizik, ha az idén nem vették fel, kevesen vannak, akik egy esetleges kudarc esetén letesznek a felsőoktatásról. Csak minden negyedik diák áll munkába, ha nem kerül be az általa megcélzott szakok valamelyikére – derült ki az Educatio – Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) felméréséből. Még a felvételi eljárás időszakában két és félezer középiskolást kerestek meg személyesen a Felsőoktatási Műhely munkatársai, az összes jelentkező körében folytatott online vizsgálat során pedig 31 ezernél is többen válaszoltak a kérdésekre.
Pótfelvételi 2009
Alapszakok, osztatlan és felsőfokú szakképzések:
– Az állami intézmények listája itt olvasható.
– Az egyházi intézmények listája itt olvasható.
Mesterképzések:
– Az állami intézmények listája itt olvasható.
– Az egyházi intézmények listája itt olvasható.
A középiskolások döntő többsége, 91 százaléka egy éven belül újra próbálkozik, ha nem veszik fel sehova. Két lehetőségük van: beadhatják a jelentkezésüket pótfelvételire, illetve megpróbálhatnak ősszel egy keresztféléves képzést. Azon jelentkezők fele, akiket nem az első helyre vesznek fel, úgy gondolja, hogy valószínűleg jövőre újra megpróbál bekerülni a leginkább vágyott szakra és intézménybe. Sokan vannak, akik eleve csak egy helyre adták be a jelentkezési lapjukat, ők kizárólag egy szakon és intézményben akarnak továbbtanulni, így ha nem veszik fel őket idén, jövőre ismét próbálkoznak. Csak másfél százalékukat tántorítja el teljesen a kudarc a felsőoktatástól.
A most érettségizettek közel negyede valószínűleg dolgozni fog, nagy részük állandó munkahelyen, a többiek pedig alkalmi munkát vállalnak, de több mint egyharmaduk különböző közép- vagy felsőfokú szakképzésekben venne részt. 15,5 százalékuk a „felszabaduló” egy évben külföldre menne dolgozni vagy tanulni. Más országok megismerése az érettségi utáni időszakban sokak számára alternatíva, de nem ez az első számú tervük.
Állami pályaorientációs rendszer épül
A felsőoktatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben nyújthat segítséget a pályaorientációs szakemberekből álló országos hálózat. Az ingyenes szolgáltatás tavasszal indult el. Az 50 fősre tervezett tanácsadó hálózat irodái egyénileg – előzetes bejelentkezés nélkül – kereshetők fel. A pályaorientációs szakemberek mindenkit várnak: a pályamódosítókat, pályaelhagyókat éppúgy, mint a karrierjük elején álló diákokat, vagy a sikertelenül felvételiző tanulókat.
A felsőoktatásból kiszorult fiataloknak például több alternatív továbbtanulási lehetőséget vázolnak fel. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – amely a programot koordinálja – felhívja a figyelmet: a munkaerőpiacon nemcsak a diploma, de egy piacképes OKJ-s szakma is jó esélyeket teremt, és a minden régióban elérhető pályaorientációs tanácsadók hatékony segítséget nyújtanak a megfelelő tanulási lehetőségek megtalálásában, kiválasztásában.
A tanácsadók személyesen és telefonon, e-mailben vagy chat formájában is várják a megkereséseket. A szakemberek elérhetőségei és személyes profiljai is megtekinthetők az Állami Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán vagy az E-pálya honlapon.
Nyelvtanulás vagy OKJ-s képzés?
Az ország legtöbb szakképző iskolájában az OKJ-s képesítéssel nem rendelkező, de érettségit szerzett fiatalok – vagy olyanok, akiknek már van egy szakképesítésük, és ezt szeretnék magasabb szintre fejleszteni – 22-23 éves korukig ingyen tanulhatnak. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő – azaz az államilag elismert, akkreditált – képzésekről a legtöbb szakképző intézetben, illetve akár a munkaügyi központoknál is érdeklődhetnek.
Akik úgy érzik, hogy nyelvtudásuk nem elég jó, vagy épp egy új nyelvet szeretnének elsajátítani, azok itthon és külföldön egyaránt tanulhatnak. Egy nyelvvizsgával – vagy az újra, immár jobb eredménnyel letett nyelvi érettségivel – a következő évben nagyobb esélyekkel felvételizhet, ugyanis a nyelvtudás pluszpontokat ér a felsőoktatási jelentkezéskor. Van olyan szakiskola, ahol az érettségizett diákok a szakmatanulás mellé nyelvoktatást is választhatnak (heti 10-15 órában), ez havi 10-20 ezer forintba kerül. Nyelviskolában ennek sokszorosát kérik el, ám ott kizárólag a nyelvtanulásra kell koncentrálnia a tanulónak. Egy 32 órás tanfolyam (heti 4 óra oktatással) 30 ezer forintnál kezdődik, de külföldi nyelviskolában is tanulhatunk néhány hétig. Ennek díja – szállással, étkezéssel, utazással együtt – körülbelül 300 ezer forint.
A szakképző intézetek legtöbbjében a jelentkezési határidő augusztus 17., de akad olyan is, ahol egészen szeptember elejéig fogadják a tanulni vágyókat.
Sanoma Médiaakadémia indul
Szeptember 15-ig lehet jelentkezni a Sanoma Budapest Médiakaadémiára, a médiavállalat újságíró-iskolájának II. évfolyamára. Elsősorban a média iránt érdeklődő friss diplomásokra számít az iskola igazgatója, Balázs-Piri Krisztina. Olyan fiatalokra, akik posztgraduális képzésben szeretnének részt venni, és gyakorlatiasabb ismeretekre vágynak annál, mint amit ma általában a hazai médiaképzés nyújtani tud.
Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, illetve külső, meghívott médiaszakemberek. Az akadémia kétszer három hónapos, összesen 144 tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – 160 órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak.
Az első tanévet 35 hallgató végezte el. Négy kurzus indult: szórakoztató női magazin újságírás, szériőz újságírás, online újságírás és látványesztétikai kurzus. A legjobbnak bizonyult hallgatók külsős munkatársként továbbra is kapcsolatban maradnak a Sanoma Budapest online és offline magazinjaival – így a frissen végzettek közül már a nyár folyamán 10-12-en rendszeresen publikálnak a kiadó lapjainál.
Az iskoláról, a jelentkezés módjáról minden fontos információ megtalálható a Sanoma Médiaakadémia honlapján.
