Belföld

Elnökválasztás – miről még?

November 2-án az Egyesült Államokban az elnök mellett a teljes, 435 fős képviselőházat, a 100 tagú szenátus egyharmadát, valamint 11 állam kormányzóját is megválasztják.

A kongresszusban, amelynek jelenleg mindkét házát a republikánusok tartják ellenőrzésük alatt, a demokratáknak halvány reményük van a többség visszahódítására. A 435 tagú képviselőházban 13 új helyet kellene megszerezniük. Gyakorlatilag azonban csak három tucat helyen ígérkezik valódi verseny a két nagy párt között, s ezek felében négy évvel ezelőtt is a demokraták nyertek, így ahhoz, hogy erre még rálicitáljanak több mint egy tucatot, szinte az összes szorosnak ígérkező választókerületben nyerniük kell.

A 100 tagú szenátusban a republikánusoknak jelenleg 51 helyük van, és az előrejelzések szerint amennyiben Bush győz az elnökválasztásokon, akkor a szenátusban is sikerül megőrizni a többséget. A demokraták csak Kerry jelentősebb győzelme esetén számolhatnak a szenátusi többséggel.

Szavazással töltik fel a 176 ezer választott kormányzati tisztség megüresedett posztjait is, kezdve az állami legfelső bíróságok bíráitól az iskolai boardok tagjaiig. A helyi referendumokról, választói törvényi kezdeményezésekről, akár a helyi adózással kapcsolatos kérdésekről is ezen a napon döntenek. A törvények államonként, sőt, helyi szinten is eltérőek lehetnek, ami a szavazás módját, lebonyolítását vagy akár a távszavazatok számbavételét illeti. Virginiában például utóbbiak közül csak azokat veszik figyelembe, amelyek az urnák lezárásáig beérkeznek, máshol a szavazat leadásának időpontja a mérvadó.
q

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik