Várhatóan október első felében kerül a kormány elé a társasági törvény és a cégtörvény módosítását célzó javaslat, melyek ezt követően az Országgyűlésben decemberig megvitatásra kerülnek és jövő év júliusától lépcsőzetesen hatályba is lépnek.
A tervezet kidolgozása során a cégbírósági eljárások és az alapítási szabályok egyszerűsítésére törekedtek a törvény előkészítői, mondta el a FigyelőNetnek az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára. Gadó Gábor szerint a tervezet egy jóval rugalmasabb és kezelhetőbb eljárási keretet ad majd a vállalkozásoknak.
A javaslat egyik legfontosabb eleme a könnyített cégalapítási eljárás, melynek újdonságai az előzetes cégnévfoglalás, az egyértelműen szabályozott bejegyzési procedúra és törvényi szerződésminták alkalmazásának lehetővé tétele. Utóbbiak használatával egy átlagos körülmények között működő vállalkozás már nyolc munkanapon belül megalapítható lesz. Az elektronikus cégbírósági ügyintézés jövő évi bevezetésével tovább gyorsul az eljárás: akár 2 munkanapon belül is létrehozható illetve bejegyeztethető lesz majd egy közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság.
A céges eljárások költségeinek csökkentését is megcélozták a tervezet készítői, így a dokumentációkezeléseknél előtérbe helyezték és ösztönzik az elektronikus megoldásokat. A cégek például a számviteli beszámolójukat jellemzően papír formában nyújtják be, ennek a feldolgozása azonban nagyon drága – mondta Gadó. Hozzátette: az új törvény elfogadását követően – a vállalkozásokat a korszerű kommunikációs eszközök használatára ösztönzendő – elektronikus úton ingyen, papíron viszont kb. 25 ezer forintért lehet majd benyújtani a beszámolókat.
Az új törvény kidolgozása során felmerült a korlátolt felelősségű társaságok általános törzstőke-minimumának eltörlése, ám a készítők ezt végül elvetették. Egy ilyen tartalmú törvénymódosításnak – hasonlóan a brit vagy például a francia szabályozáshoz -, szimbolikus jelentősége lett volna, a kodifikációs bizottság többségi véleménye szerint azonban a 3 millió forintban meghatározott tőkeminimum nem sok, különösen hogy a tervezet szerint meglehetősen rugalmasak lesznek a tőke rendelkezésre bocsátásának módjára és idejére vonatkozó szabályok – magyarázta a helyettes államtitkár.
A közhasznú társasági formát (kht) azonban – bár ezzel kapcsolatban az államigazgatási egyeztetés során eltértek a vélemények – várhatóan, mintegy kétéves úgynevezett átmeneti időt biztosítva, felszámolja az új törvény. Az IM álláspontja szerint a kht forma sokszor megtévesztőnek bizonyult, mivel egy nonprofit szervezet nem feltétlenül jelent egyben közhasznú szervezetet. Gadó Gábor úgy vélte, hogy a jövőben bármely bt, kkt és kft “nonprofittá” nyilváníthatja majd magát. Hozzátette: ehhez nem kell külön, speciális társasági forma, a közhasznúság megítélése ugyanakkor más lapra, vagyis arra tartozik, hogy az állam mely tevékenységek folytatását kívánja például adó-, vagy illetékkedvezményekkel bátorítani. A nonprofit működési mód és a közhasznúság közé tehát nem tehető egyenlőségjel.
A két törvénytervezeten még dolgoznak az IM-ben, várhatóan jövő hét elején bocsátják ismételt egyeztetésre.
