Üzleti tippek

A munkavállalók beintettek a kormánynak

Eltérően értékeli a kormány eddigi tevékenységét a munkaadók és a munkavállalók legfőbb érdekképviselete. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot még mindig nem hívták össze, de külön-külön már felkérték őket a most parlament előtt lévő törvényjavaslatok véleményezésére. A munkavállalók erre nemet mondtak.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot még mindig nem hívta össze a kormány, viszont a parlamentben most tárgyalás alatt lévő joganyag egy részét az érdekegyeztetésért felelős államtitkár megküldte a munkavállalói és munkaadói oldalnak véleményezésre.

A munkavállalói oldal tanulmányozta is a dokumentumokat, de úgy döntöttek, nem fognak különvéleményt kiadni, hiszen a törvényes fórum az OÉT, ott fogják kifejteni az álláspontjukat – közölte a munkavállalói oldal soros elnöke a Liga Szakszervezet elnöke, Gaskó István.

A munkaadói oldal úgy érzi, hogy bár nagyon megkésve érkezett a Gazdasági Minisztérium felkérése, de illik rá válaszolni, függetlenül attól, hogy ők is az OÉT összehívását tartanák kívánatosnak – tudatta az fn.hu-val az oldal soros elnöke, az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) elnöke Balogh István. Pénteken ül össze az oldal.

Megkérdeztük a véleményüket a kormány eddigi munkájáról. Gaskó István előrebocsátotta, nehéz megmondani, mennyire elégedettek a kormány eddigi ténykedésével, hiszen hivatalosan (vagyis az OÉT-en) még nem találkoztak a megalakulás óta. Csak a választási kampányban meghirdettetek értékelésére szorítkozhat – tette hozzá.

Balogh István jelezte, csak a pénteki „oldalülés” után tud átfogó véleményt adni a kormány eddig munkájáról. Most csak a saját és az AMSZ véleményének tolmácsolására vállalkozott. A folyamatban lévő törvénymódosításokkal nagy vonalakban egyetértenek, mivel szerintük az látszik minden tervezett változtatásból, hogy a kormány szeretné elősegíteni a gazdaság növekedését. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, a munkaadói oldal előző elnöke, Dávid Ferenc szerint többségében támogathatók a kormány eddigi – a gazdaságot közvetlenül érintő – lépései.

Adózás

A társasági adó csökkentését említette elsőként Dávid Ferenc, amikor arról kérdezte az fn.hu, melyik intézkedéseket tartja jónak a VOSZ. Ugyan sokan hangoztatják, hogy csak a vállalkozások egyharmada nyereséges, vagyis hogy csak ők tudják igénybe venni az adókönnyítést, de Dávid Ferenc ezt a kérdést nem ilyen statikusan közelíti meg. Azért, mert egy cég most veszteséges (például a magas adószint miatt), attól jövőre, ha jobb lesz az üzleti környezet, lehet nyereséges is. S akkor már részesülhet a kedvezményből. Nem azt mondta, hogy a társasági adó csökkentésétől a magyar gazdaság rögtön növekedési pályára áll, de hogy a nyereséges vállalkozók jelentős körét kedvezően érinti az adókulcs tíz százalékra csökkentése, az a VOSZ szerint mindenképpen pozitívum.

Balogh István is előremutatónak tartja ugyanezt, bár megjegyezte, hatástanulmányokat jó lett volna készíteni. Érdekességként megemlítette, hogy szlovák partnereik vetették fel: nemcsak az várható a társaságiadó- és az szja-csökkentés (egykulcsos adó) miatt, hogy a korábban Szlovákiába települt magyar cégek visszajönnek, hanem az sem kizárt, hogy szlovák cégek is átjönnek a kedvező körülmények miatt.

Dávid Ferenc három okból is fontosnak ítélte a kis adók megszüntetését, nem titkolva, hogy erre sokan azt mondják: kevés. Egyrészt, mert akiket érint, azok örülnek neki, hiszen adót spórolnak meg. Másrészt, mert mutat egy irányt, amerre később tovább lehet haladni, további kis adók megszüntetésével. Harmadrészt csökkenti az adminisztrációt, ami szintén nem elhanyagolható.
Az egyenes ági örökösödési illeték eltörlését is támogatja a VOSZ, mert megkönnyíti a cégek átörökítését, és megszűnhet a „meghalt a vállalkozó, meghal a vállalkozás is” jelenség.

Beruházás–élénkítés

Dávid Ferenc kiemelte még a beruházásokhoz előírt engedélyek számának egyharmados csökkentését, mely meg fogja könnyíteni és gyorsítani a projektek indítását. Ez nemcsak önmagában fontos, hanem a beruházási piac élénkülésével a munkahelyek teremtésében is jelentkezhet a hatása – érvelt.

Nagyra értékelte azt is, hogy a Széchenyi-kártya forgóeszközhitel mellett 50 milliós maximális kerettel beruházási hitelre is lehetőség nyílik, 2 százalékos állami kamattámogatással. Ez utóbbi szintén nemcsak a vállalkozói érdekeknek kedvez, hanem a kormány foglalkoztatásélénkítési tervével is összecseng, hiszen az új beruházások új munkahelyeket teremthetnek. Az fn.hu kérdésére, hogy a Széchenyi-kártya tervezett harmadik eleme, az önrész hitelezése (EU-s pályázatokhoz) vajon elindulhat-e, Dávid Ferenc azt mondta, nagy valószínűséggel igen.

Az állam működése

Dávid Ferenc kiemelte, a 29 pontban visszatérő elem, hogy az állam önmagát és a tulajdonában lévő intézményeket és vállalkozásokat is takarékosságra kívánja szorítani. Ennek ugyanis az az üzenete, hogy az állam racionálisan és takarékosan akar működni, tehát a közkiadások jelentős csökkentésével a versenyszférának kevesebb adót kell majd befizetnie.
Példaként hozta fel a dologi beszerzések stopját, a bértömeg-gazdálkodás bevezetését, és hogy korlátozzák a különböző munkaviszonyok megszüntetéséhez fűződő kifizetéseket. Az utóbbival kapcsolatban Dávid Ferenc annyit azért megjegyezett, az indoklás nélküli munkaviszony-megszüntetés nem igazán elegáns.

Foglalkoztatás

Az fn.hu kérdésére, hogy a beruházások élénkülésén túl miben látja körvonalazódni a VOSZ az ígért foglalkoztatásbővítést, Dávid Ferenc megemlítette az alkalmi és idényjellegű foglalkoztatás és a ház körüli munkavégzés könnyítését, hozzátéve, hogy ez nyilván nem az elsődleges irány. Az igazi bővülés véleménye szerint akkor valósulhat meg, ha például a német gazdaság érzékelhetően fellendül, és ezzel a magyar export is. A belső piacon pedig az idegenforgalom és turizmus ágazata élénkülésétől lehet várni a (részben képzetlen) munkanélküli tömegek felszívását. Az árvízmegelőzést is komoly érték- és munkahelyteremtő lehetőségnek látja. Utalt rá, hogy nagy hiba volt ezzel eddig nem foglalkozni.

Hozzátette még, a segély és a munkabér karakterét jól meg kell különböztetni, hangsúlyozva, hogy aki dolgozik, bért kap, adózik, vagyis hozzájárul a közteherviseléshez, és ezzel a társadalom fontos tagjává válik. Helyeselte, hogy a minimálbér is adózzon, de megjegyezte, nagyon óvatos minimálbéremelések kellenek majd ahhoz, hogy az érintettek nettó fizetése ne csökkenjen, és a munkaadókat se terhelje meg egyszerre az emelés, mert az a foglalkoztatás szűküléséhez, feketemunkához vezetne.

Balog István az egykulcsos szja-ról is úgy gondolja, támogatni kell. Nincs is idő másra, és egyébként is nehéz olyan adótörvényt alkotni, ami mindenkinek jó lenne – tette hozzá. A kormány elkezdte a változtatást, gyorsak, dinamikusak. Ehhez csak pozitívan lehet hozzáállni – összegzett.

A szakszervezetek nem értenek egyet azzal, hogy megkurtítsák a közszférában dolgozók végkielégítését, még a Rogán Antal által beterjesztett módosító indítvány szerinti 3,4 milliós értékhatár felett sem. Méghozzá azért nem – fejtette ki Gaskó István – mert véleményük szerint a kollektív szerződések, melyek létrehozásában az állam is részt vett, alkalmasak arra, hogy kezeljék a végkielégítések kérdését. Ez persze nem jelenti azt, hogy a csalással elért százmilliós végkielégítéseket is támogatnák – tette hozzá. Nem szeretnék azonban, ha a kormány csalás elleni fellépése a közszférában dolgozók jelentős részét hátrányosan érintené. A szakszervezetek és a Liga sem fogadta el, hogy két hónapos felmondási idővel el lehessen küldeni a kormányzati tisztviselőket.

A szakszervezetek egyike sem támogatja az egykulcsos adó bevezetését, és azt sem, hogy a 6 millió feletti keresetekre elengedték a pluszadót. Nem érzékelik, hogy a foglalkoztatásélénkítés megfogalmazódna az eddig körvonalazott törvényekben. Adós maradt a kormány egyelőre azokkal a dolgokkal, amiket a munkavállalóknak ígért – összegzett Gaskó István.

Jövőkép

Balogh István optimista, és úgy gondolja, az eddigi intézkedések csak kezdetiek, amelyeket újabbak követnek majd, és ezekben még hangsúlyosabbá válhat a növekedés beindítása. Példaként megemlítette, mekkora lehetőségeket lát a mezőgazdaságban és vizeink hasznosításában. Kitért rá, milyen sikeres volt korábban a magyar agrártermelés, és gépgyártás, s hogy ezek iránt most is nagy az érdeklődés, csak termelni kellene, meg ki kellene vinni a termékeket. Ehhez egyedül a megfelelően kemény piaci politika hiányzik, de az nagyon. Mert a növekedés egyik alapfeltétele az, hogy legyen piac, legyen hova termelni – érvelt. Tudomása szerint a kormány ezen a területen is tervez változtatásokat.

Gaskó István célzott rá, hogy ha nem indul be a párbeszéd a kormány és a munkavállalói–munkaadói oldal között (OÉT), akkor az konfliktusok kialakulásához vezethet. Ha nem kapnak hivatalos értesítést a kormány intézkedéseiről, akkor előbb-utóbb valami „nivellálódhat”, amit egyébként tárgyalásos úton előre el lehetne rendezni.

Mindhárman megerősítették, hogy az OÉT összehívását szorgalmazó munkaadói és munkavállalói soros elnöki levélre a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György hivatalosan még nem válaszolt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik