Jó esély van arra, hogy az állapotos nők maláriás megbetegedését vizsgáló dán tudósok véletlenül felfedezték a rák általános ellenszerét – írja honlapján a Koppenhágai Egyetem.
A kutatók egy olyan védőoltást fejlesztettek, amivel megóvhatnák az állapotos nőket a maláriától. A betegség súlyos gondokat okozhat, hiszen megtámadja a méhlepényt. Ali Salanti professzor és a csapata a már kész maláriagyógyszert tesztelték embereken, amikor észrevették, hogy a rákos sejtekben megtalálható ugyanaz a szénhidrát, amire a maláriaparazita rákapcsolódik a méhlepényben.
„A tudósok már évek óta vizsgálják a méhlepény és a tumorok növekedése közötti hasonlóságot. A placenta néhány sejtből, pár hónap alatt, egy nagyjából 90 dekás szervvé fejlődik – ami ellátja az embriót táplálékkal és oxigénnel – egy viszonylag idegen környezetben. A tumorok nagyjából ugyanezt teszik: agresszív ütemben növekszenek, ugyancsak relatív idegen környezetben” – írja Ali Salanti professzor.
A felfedezéssel Salanti megkereste régi egyetemi diáktársát, Mads Daugaardet, aki rákkutató Kanadában, a Brit Kolumbiai Egyetemen. Közösen megalkottak egy fehérjét, amit a maláriaparazita arra használ, hogy a placentára tapadjon, majd hozzáadtak egy toxint. A fehérje és a toxin kombinációja megtalálja a szervezetben rákos sejteket, beléjük szivárog és elpusztítja őket.
A folyamatot sejttenyészeteken, és egereken is megfigyelték már. A különböző agytumoroktól kezdve a leukémiákig több ezer mintát teszteltek, és arra jutottak, hogy a maláriaprotein az összes ráktípus több mint 90 százalékát képes megtámadni. Mindezt úgy, hogy szignifikánsan nem támadnak meg más, tehát egészséges szöveteket. Salanti és Daugaard az eredményeiket a Cancer Cell című orvosi szaklap október 12-i számában publikálták.
Némileg ironikus, hogy a kísérleti terápia egyetlen hátulütője az, hogy várandós nőkön nem alkalmazható, hiszen a rákos sejtekkel együtt a méhlepényt is elpusztítja.
A tudósok úgy számolnak, hogy leghamarabb négy év múlva kezdhetik el embereken is kipróbálni a rákgyógyszert. „A legnagyobb kérdések, hogy a folyamat ugyanígy zajlik-e majd az emberi szervezetben, illetve hogy az emberi szervezet képes lesz tolerálni a szükséges dózisokat anélkül, hogy mellékhatások lépnének fel. Optimisták vagyunk, hiszen a fehérje csak azokat a szénhidrátokat támadják meg, amik az emberi szervezetben kizárólag a méhlepényben, és a rákos sejtekben fordulnak elő” – mondja Salanti professzor.
