Tudomány

Szülésbe halt bele a pápa lánya

Lucrezia Borgia a feslett nő megtestesítője volt évszázadokon keresztül. Pedig nem volt más, mint eszköz apja és bátyja véres, intrikákkal teli hatalmi játszmáiban.

VI. Sándor pápa, azaz Rodrigo Borgia nem az a szent életű, jámbor férfiú volt, amilyennek sokszor elképzeljük a katolikus egyház fejét. Sokkal inkább volt politikus, annak minden kétes tulajdonságával: nagyravágyó, ravasz, sokszor erkölcstelen és kapzsi. Emellé viszont rengeteg tehetség társult. Vagyon nélkül érkezett Rómába, ahol nagybátyja, III. Kallixtusz pápa jóvoltából már 25 évesen bíborosi rangra emelkedett.

A pápa gyermekei

Nemcsak e pártfogásnak, hanem becsvágyának és tehetségének is köszönhetően az évek alatt mesés vagyonra és hatalomra tett szert. Csak 37 évesen, 1468-ban szentelték pappá, 1492-ben lett pápa. Falta az életet, lakomák, tivornyák jellemezték még pápasága idejét is, a források szerint nyolc gyermeke született. Négy még pappá szentelése előtt Vanozza dei Cattanitól, ők mindannyian magas rangot és vagyont szereztek apjuk által.

Nemcsak a pápa támaszaivá váltak így, de megalapozták a Borgiák hatalmát. Főleg Cesare, aki a fejedelem című halhatatlan műve megírására késztette Machiavellit. Lucrezia Borgia is apja politikai karrierjét szolgálta oly módon, ahogy ezt akkoriban a lány gyermekek tehették: 13 évesen, 1493-ban férjhez adták Giovanni Sforzához, a milánói hercegi család tagjához.

Rövid szerelem

Lucrezia jó nevelésben részesült, széleskörű reneszánsz műveltsége mellett 16 évesen már hat nyelven beszélt, írt és olvasott. Emellett gyönyörű volt, szőke hajával, igéző szemeivel a kor szépségideálja. Ám életét nem nevezhetnénk túl boldognak. Házassága után nem sokkal lehanyatlott a Sforzák csillaga, így impotenciára hivatkozva a pápa érvénytelenítette lánya házasságát, hogy új férjet jelöljön ki számára.

Csakhogy a lány a válóper alatt teherbe esett, a gyereket apja utasítására titokban kellett megszülnie. Ez pedig olyan pletykákra adott okot, hogy testvére, Cesare ejtette teherbe, vagy hogy a pápai követtel feküdt össze. A Borgiák vérfertőzése kedvelt beszédtéma volt akkoriban, ám erre bizonyíték mindeddig nem került elő.

Rövidesen a nápolyi uralkodó fiához, Aragóniai Alfonzhoz adták hozzá, akinek oldalán rátalált a szerelem, egy gyermekük született. Alig két évet voltak együtt, amikor 1500-ben Alfonz politikai gyilkosság áldozata lett Római tartózkodása idején, feltehetően Cesare Borgia parancsára.

Apja és testvére miatt gyűlölték

Lucrezia nem gyászolhatott sokáig, apja és bátyja már a következő évben hozzákényszerítette őt Alfonso d’Este ferrarai herceghez. Szerencsétlen nőnek két férj után nem volt túl jó híre. A végzet asszonyának, rosszéletűnek, méregkeverőnek bélyegezték, féktelen kicsapongásokkal vádolták, vérfertőzőnek nevezték. Évszázadok teltek el, mire a történettudomány tisztázta a hercegnőt, és nyilvánvalóvá tette: rövid élete során senkinek nem ártott. A személyét bemocskoló pletykákat a Borgiák mesterkedései következtében fellángoló gyűlölet indította.

Harmadik férjének hat gyermeket szült, udvarát valóságos reneszánsz fellegvárrá tette. Miután apja VI. Sándor elhunyt, a Borgiák csillaga leáldozott Itáliában, és ezzel a hercegnőre is nyugodt évek köszöntöttek. Élete utolsó éveiben a vallás felé fordult, a ferences rendet támogatta és kolostort alapított. Fiatalon hunyt el, mindössze 39 éves volt. Utolsó gyermeke születésekor vérmérgezést kapott, ami tíz nap múlva, 1519. június 24-én elvitte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik