A védő ugyanakkor bűncselekmény hiányában történő felmentést kért. A perben tavaly októberben nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség, e szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától annak érdekében, hogy az ellene indult büntetőeljárás a számára kedvező fordulatot vegyen.
A vád szerint a kért összeg fejében egy olyan konstruált büntetőeljárás zajlott volna, amelynek a végén a bíróság felmenti Kocsist és “egy pontosan meg nem nevezett személy ezt a miniszterelnökkel is elfogadtatta volna”.
A vesztegetési pénz részeként 2011 januárjában Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki Kocsis Istvánnal együtt gyanúsított a Kocsis ellen indult büntetőeljárásban. A vád szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember összesen 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás “elintézéséért”. Az ügyben Kocsis István 2011. december 21-én tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.
Kocsis István a perben korábban tanúként azt mondta: Kiss Ernőt “közismert szakemberként” tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat a 2011-ben a volt MVM-vezér ellen felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához. (Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két, terhére rótt ügylettel az MVM-nek, amelynek 2005 és 2008 között volt vezérigazgatója, legalább kétmilliárd forint kárt okozott.)
Kiss Ernő a bíróságon pénteken becsatolt egy tartozáselismerési nyilatkozatot. Ebben Szász András elismerte, hogy 300 ezer euróban állapodott meg Kiss Ernővel, és ebből az összegből még 180 ezer euróval tartozik neki az ellene és Kocsis István ellen indult büntetőeljárással összefüggésben szaktanácsadói tevékenységért, a védelmi stratégia kialakításáért.
Kiss Ernő védője az ügyben született titkos információgyűjtések jogszerűségét, a meghallgatott tanúk szavahihetőségét kritizálta, szerinte nem használhat fel a bíróság kétes eredetű bizonyítékokat.
A pénteki tárgyaláson a bíróság lejátszott egy telefonbeszélgetést, amelyben Kiss Ernő egy ügyvéddel a 2011. decemberi pénzátadást követően arról beszél, hogy nem kapott annyi “mákos pitét”, mint amennyiről előzőleg szó volt. A vádhatóság szerint egy “mákos pite” 10 ezer eurót jelent.
Az ügyvéd azzal érvelt, hogy szakmai tanácsadásról szóló munkadíjról van szó, semmi köze nincs ahhoz, hogy Kocsis Istvánt, illetve főtanácsadóját, Szász Andrást megzsarolták. Az ügyvéd azt mondta, Kocsis a vallomásában nem cáfolta, hogy megtett mindent azért, hogy meneküljön a büntetőeljárás hatálya alól: megkereste többek közt Pintér Sándort, Csányi Sándort is.
A védő szerint nem életszerű az, hogy Kiss Ernő a belügyminiszterrel való kapcsolatára hivatkozva elkövette volna a bűncselekményt, hisz Kocsis megtehette volna azt, hogy közvetlen megkérdezze az általa ismert Pintér Sándort, hogy mindez igaz-e és nem lett volna szükség közvetítőre. Hozzátette: az az eljárás során egyáltalán nem derült ki, hogy ki lett volna az a hivatalos személy, akit az ügyészség szerint Kiss Ernő megvesztegetett volna a vádbeli ügyintézésért, s erre semmilyen bizonyíték se merült fel.
Kiss Ernő az utolsó szó jogán azt mondta, bűncselekményt nem követett el, erre tekintettel felmentést kért.
A perben ítéletet a délutáni órákban hirdet a bíróság.
