„A napvilágra került információk szerint ezen a nyáron (is) komoly, hosszú távú következményekkel járó átalakításra készül az oktatásirányítás. A kisiskolák – ebben a kormányzati ciklusban tervezett – megszüntetésének terve, a kilenc évfolyamos képzési rendszer bevezetésének elképzelése, a gimnáziumi képzés sorsának alakulása, a nyári szünet megkurtításának ötlete, a szakképzés sorsa (a felsorolás távolról sem fogja át a teljes spektrumot) mind olyan kérdés, mely nem nélkülözheti a szakma és az érdekvédelem összefogását.”
Ezt írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely számos szakmai szervezet képviselőit hívta egyeztetésre a fenti kérdésekről. A PDSZ, a HAT, a Hívatlanul, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Szakképzési Kollégium képviselői egybehangzóan fogalmazták meg állásfoglalásukat. Egyetértettek abban, hogy:
“· változtatásokra szükség van, de az oktatás rendszere csak egészben kezelhető és reformálható;
· hosszú távú gondolkodásra, teljes körű szakmai egyeztetésre, nyilvános vitákra, hatástanulmányokra van szükség;
· a kilenc évfolyamos képzés, a kistelepülési iskolák hat évfolyamossá alakítása, képzési központok létrehozása önmagában nem lehet cél, csak az eredmények javításának eszköze, de még ehhez sem állnak rendelkezésre a megfelelő feltételek;
· a szakképzés jelen állapotában időzített bomba,
mert a munkaerőpiacon elhelyezkedni képtelen, beszélő szerszámokat képez, holott csak a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, sokoldalúan képzett, alkalmazkodni tudó fiataloknak lehet jövőképe;
· az iskolai szünetek átstrukturálása indokolatlan, hiszen nem a diák-szülő-iskola egészséges együttműködését segíti elő, mindössze a gyermekmegőrzés feladatát hárítaná az iskolákra, államilag támogatott jó gyerekprogramok szervezése helyett, miközben nem számol a klímaváltozással, helyi és egyedi sajátságokkal sem.”
A tanácskozás résztvevői számítanak a többi szakmai szervezet együttműködésére. Egyúttal kezdeményezik egy oktatáspolitikai kerekasztal sürgős összehívását, melynél minden érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetnek helyet kell kapnia – írta a megjelentek nevében Mendrey László, a PDSZ elnöke.
Időzített bomba a Klik is?
Egy hete az LMP azonnali állami csődvédelmet sürgetett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), amely január óta megduplázta adósságát. Ikotity István képviselő szerint a Klik adóssága májusban megközelítette a 12 milliárd forintot, ezért ha a kormányzat nem pótolja azonnal a hiányzó forrásokat, szeptemberben nem indulhat nyugodtan az iskolai év. Az LMP-s politikus az eladósodás következményei közé sorolta a bérek kifizetésének nehézségeit, és azt is, hogy egyes iskolákban már az alapvető oktatási eszközökre sincs pénz. Szerinte állami csődgondnok, azonnali gyorssegély kell. A képviselő elodázhatatlannak ítélte a közoktatás forrásainak érdemi bővítését is. “Vissza kell rakni azt a hiányzó 200 milliárd forintot, amit öt éve kivettek a rendszerből.” A PDSZ elnöke az ATV-ben ennek kapcsán úgy vélte: csődvédelem helyett a Klik megszüntetését kell előkészíteni, hiszen többszörösen beigazolódott, hogy az intézmények fenntartója rengeteg pénzt nyel el, miközben nagyon alacsony hatékonysággal dolgozik. .
