Egyfelől azt halljuk, hogy milyen magasak a magyar munkabérre rakódó közterhek: kedvezmények nélkül 100 egységnyi nettó bér 196 forintjába kerül a munkavállalónak. Másfelől meg azt, hogy milyen jelentős kedvezményekkel segíti a kormány a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akcióterv keretein belül és milyen sokkal támogatja a gyermeket nevelő munkavállalókat az adózásban.
Számításaink szerint a kedvezményekkel érvényesített adó és járulékmegtakarítás igen kis mértékű (5 százaléknyi) a bérekre kivetett összes állami elvonáshoz (96 százalék) képest.
A havi nettó 100 “ára”
A 100 egységnyi nettó munkabér kifizetése tehát 196 egységnyibe kerül a munkaadónak. Ez egészen pontosan úgy jön ki (bérkalkulátor), hogy a dolgozónak mondjuk 152 673 forintos bruttó bér mellett fizetik ki a nettó 100 ezer forintot. Ekkor a munkavállalótól 52 673 forintot kell levonni a közterhekre (szja, munkaerő-piaci-, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék), amit a cégnek be kell fizetnie az államkasszába. Ezenkívül a munkaadónak további 43 512 forintot kell beküldenie az államkasszába (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás). Így összesen a nettó 100 ezer forintos bér 196 185 forintjába kerül.
De nézzük, hogyan változik a kép, ha a munkavállaló családi kedvezményre jogosult.
1-2-3 gyerekkel
Ha a példában szereplő dolgozónak van egy gyermeke, és rá érvényesítheti a családi adókedvezményt, akkor nettó 100 ezer helyett 110 ezer forintot vihet haza. Két gyermekre jogosító családi kedvezménynél pedig már 120 ezer forint lehet a nettója. És ha három gyerekre tudja igénybe venni az adókedvezményt, akkor már alig lesz tőle levonás, így 150 383 forint lesz a fizuja.
Három gyereknél így száz egységnyi nettóra vetítve 196 helyett már csak 130 lesz a munkáltató teljes bérköltsége. Vagyis jelentősen csökken.
De az is nyilvánvaló, hogy a cégnek egyetlen forinttal sem lesz olcsóbb a háromgyerekes dolgozó foglalkoztatása, mint a gyermektelené. Hiszen amit a gyermektelentől levon és befizeti adóban, azt a gyermekesnek ki kell fizetnie bérként.
Az adózók háromnegyede nem kap családi kedvezményt
Az NGM adatai szerint legalább 1,1 millió magánszemély vesz igénybe családi kedvezményt, ami az összesen 4,49 millió szja-bevalló mintegy negyedét jelenti.
Ha mellétesszük, hogy a legutolsó népszámlálás adatai alapján 982 ezer családban neveltek egy, 609 ezer családban kettő, és 219 ezer családban három vagy annál több gyermeket, akkor az összesen 1,81 millió családot jelent, miközben mindössze 1,1 millióan tudják igénybe venni a kedvezményt.
A NAV legfrissebb (idei májusi) kiadványa szerint 2013-ra a teljes szja-bevétel 1504 milliárd forintot tett ki, a családoknál maradt adókedvezmény pedig 180 milliárd forintnyi volt. Vagyis a családi kedvezmény révén az adózók terhelése összességében durván 10 százalékkal csökkent. S mivel 100 egységnyi nettó bérhez 24,43 egységnyi szja-teher társul, így a családi adókedvezmény összességében átlagosan 2,44-gyel csökkentette a munkáltatói költséget. 2014-ben a kedvezmény kiterjesztésével becslésünk szerint 3 egységnyi is lehet a mínusz.
Munkahelyvédelmi kedvezménnyel
Az ún. munkahelyvédelmi akciótervet 2013-ban indították el, többféle hátrányos helyzetű csoport (szakképzetlenek, 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók, tartósan álláskereső személyek, anyasági ellátásban részesülők) munkáltatói terheit enyhítették. Július 1-jétől majd a mezőgazdaságban dolgozók után is igénybe vehetik a munkáltatók ezt a kedvezményt.
A foglalkoztató megtakarítása általában 50 százalékos, de pályakezdőknél és gyedről, gyesről visszatérőknél 100 százalékos is lehet. Ami jól hangzik. A kedvezmény havi bruttó 100 ezer forintig járhat (amikor a minimálbér 105 ezer forint).
A legoptimálisabb esetben
Vegyünk egy a teljes munkaidős, munkába visszatérő, 100 ezer bruttót kereső kétgyermekes kismamát. Az ő foglalkoztatása a munkáltatónak nem okoz terhet, hiszen sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetnie utána. (Ha viszont mégis több fizetést adna, akkor a százezer forint feletti részre már meg kell fizetnie a terheket.) A dolgozótól pedig (ha érvényesíteni tudja a bére alapján elérhető teljes családi adókedvezményt) csak 15,5 ezer forintot vonnak le, így megkap nettó 85,5 ezer forintot. Ekkor 100 egységnyi nettó bér 117 egységnyibe kerül a munkáltatónak. Ami valljuk be, sokkal barátibb, mint a 196.
Ha ugyanezt a kismamát heti 20 órára vennék vissza dolgozni, akkor a munkáltatói adóteher a szokásos fele lenne (14 250 forint), a nettó meg ugyanúgy 85 500 forint. Így a száz egységnyi nettó bér 134-be kerülne a munkáltatónak.
800 ezer ember után veszik igénybe
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az összes igénybe vett kedvezmény mennyit is jelent a gazdaság egészének. A minisztérium adatai szerint ez a kedvezmény havonta átlagosan 800 ezer ember foglalkoztatásához nyújt segítséget, és az idei év első két hónapjában 20 milliárd forintot hagyott a foglalkoztatóknál. Így az érintett dolgozókra átlagban havi 12 500 forint tehermérséklést jelentett a munkahelyvédelmi akcióterv. Azaz a nettó 100 egységnyi bér a kedvezményezettekre átlagban nem 196-ba, hanem csak 184-be került.
Az idei évre tervezett munkáltatói adó és járulékteher kerekítve 2500 milliárd forint, a munkáltatóknál pedig 120 milliárdnyi kedvezmény maradhat. Vagyis összességében nagyjából majdnem a befizetendő 5 százaléka maradhat a munkáltatóknál. S mivel 100 egységnyi nettó bér munáltatói közterhe 43,51, így a munkahelyvédelmi kedvezmény összességében átlagosan 2,18-cal csökkentheti a munkáltatói költséget.
A kedvezmények alig csökkentik a bérköltséget
A kétféle kedvezmény együtt tehát 196-ról mindössze 191-re, vagy valamivel az alá viheti le a 100 egység nettó bérre jutó munkáltatói költséget. (Ha csak a közterheket nézzük, akkor 96 helyett 91 lehet átlagban az elvonás a kedvezmények figyelembe vételével.)
A csökkenés persze mindenképpen pozitívum. De mértéke alapvetően nem változtatja meg a pozíciónkat: így is kimagaslóan magas marad a magyar bérköltség, mint az a Mazars összehasonlító ábráján is látszik.
(A sárga vonal jelzi a 100 egységre jutó munkáltató költséget, a piros oszlop a munkáltató költsége, a kék pedig a nettó bért, 500 eurós bruttó mellett, kedvezmények nélkül.)
Elvileg a hátrányos helyzetűeket segítik
A két kedvezménnyel a kormány szándéka szerint a hátrányos helyzetűeket segíti. Amit nem lehet nem helyeselni. Az sem kétséges, hogy az adózók közül a legkevesebbet keresők mindenképpen ebbe a körbe tartoznak. És itt jön a bökkenő: egy friss OECD-felmérés szerint (amit a Portfolio.hu dolgozott fel) a minimálbéresek adóterhelése is kimagaslóan magas Magyarországon. Az adóék a nettó bér és a teljes bérköltség arányát mutatja.
Ráadásul úgy, hogy a statisztika elkészítésénél a kedvezményes foglalkoztatási formákat is figyelembe vették.
Összes adóteher
A gazdaságot terhelő összes adó- és járulékteher is lényeges mutató. Magyarországon a GDP-arányos összes közteher egy MNB-s tanulmány szerint a válság előtti években 40,5 százalék körül állt, ami kicsivel magasabb volt, mint az EU-átlag. Innen csökkent le 2011-re 37 százalékra, majd 39 százalék körüli szinten stabilizálódott (ez már EU-átlag alatti).
A mostani 39 százalékra lehet azt mondani, hogy kevesebb, mint a válság előtt. Viszont mégiscsak több, mint 2011-ben.
És még valami: a NAV friss adatai szerint 2014-ben az előző évhez képest minden kiemelt adónemben nőttek a bevételek, egyetlen kivétel volt csak, az eva. Összességében 11 486 milliárd forint adót szedtek be, 764 milliárd forinttal többet, mint 2013-ban.
