A kormány szerdai döntése értelmében első körben az 5000 főnél kisebb települések 100 milliárdos adósságát fizeti ki egyszerre az állam. A többiekkel pedig elindul az alkufolyamat, hogy a bejelenetett 40-70 százalékból menyit vállal át az állam.
Az új önkormányzati és stabilitási törvény már kormányzati jóváhagyáshoz köti a hitelfelvételt, és felügyeli az önkormányzatok lejáró, középtávú hiteleinek megújítását is. Egyes becslések szerint a megkötések miatt jövő januárban csaknem 400 önkormányzat jelentett volna csődöt.
Ahogy arról beszámoltunk: a mostani programban első körben az érintett 1673 kistelepülési önkormányzat összesen 97,3 milliárdnyi kölcsönét fizeti ki teljesen az állam – ismertette tegnap Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.
A második kör 283 város 514,9 milliárdnyi adósságát érinti: az állam nem egyben vállalja át a hitelrészt, csak annak tőke- és kamattartozásokat fizeti majd az önkormányzatok helyett. Ennek költsége Tállai becslése szerint évi 50-100 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.
Ahogy azt is megírtuk: a bejelentést követően az LMP máris gyanúsnak találta az alkuk tárgyát képező 40-70 százalékos arányokat, azzal az indokkal, hogy nem derül ki, milyen „objektív szempontok” alapján dől el, hol mennyit vállal át az álllam. A párt attól fél: a program olyan kormányközeli városoknak kedvez, mint például Hódmezővásárhely, ahol csütörtökön Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tárgyal az önkormányzattal.
Arról is beszámoltunk: a jelenleg a Miniszterelnökséget államtitkárként vezető Lázár János polgármesteri leköszönése idején, nyáron az önkormányzatok közül első ízben Vásárhelynek adta áldását a kormány egy sok millió eurós, 25 éves futamidejű kötvény kibocsátáshoz.
A Népszava megkeresésére, hogy ez megtörtént-e, a Polgármesteri Hivatal szóvivője igennel felelt, de a banktitokra hivatkozva részleteket nem árult el. Göbl Vilmos azonban a lap írása szerint azt hozzátette: Hódmezővásárhelynek gyakorlatilag nincs működési hitele, kölcsöneit, illetve még a 2006-os kötvénykibocsátásból befolyó pénzt fejlesztésekre, felhalmozásra költötte.
A nyári kötvénykibocsátással kapcsolatban pedig a lap cikke szerint a szóvivő azt emelte ki: nem új hitel felvételéről van szó, hanem a korábbi, kedvezőtlen feltételű, devizaalapú kötvény átalakításáról.