A cukorbetegség korai szövődményei az inzulin hiányából vagy gyógyszerelés kapcsán kialakult túlzott jelenlétéből fakadnak – írja a Házipatika.com.
Ezek viszonylag gyorsan kialakuló állapotok, melyek általában hamar rendeződhetnek is. A cukorbetegség során bármikor felléphetnek, attól “koraiak”, hogy az egyensúly felborulása szinte azonnali tünetet eredményez. Az előbbinél, mivel nincs elegendő inzulin, a vércukor szintje kórosan magas értékre emelkedik, melynek egy bizonyos szintjénél igen súlyos, akár életet veszélyeztető állapot állhat fenn. Ezt az állapotot ketoacidózisnak nevezik, utalva arra, hogy ilyenkor a vér pH-ja savas irányba tolódik, jellegzetes molekulák, a ketontestek felszaporodása mellett. Túlnyomóan az 1-es típusú cukorbetegség rettegett kórképe ez. Legjellemzőbb tünetei a szomjazás, nagy mennyiségű vizelet ürítése, legyengülés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, (mely igen intenzív is lehet), izomgörcsök. Kezelése kórházi, nem ritkán intenzív osztályos feladat.
A másik eset, amikor inzulin-túlkínálat van, ilyenkor a szükségesnél kevesebb cukor található vérünkben. Leghamarabb agysejtjeink jeleznek, ha nincs elegendő tápanyag. Normális működésükhöz 1 mg/kg/perc glükóz jelenlétére van szükségük. Az alacsony cukorszint leggyakoribb tünetei a szívdobogás érzése, nyugtalanság, szorongás, izomremegés, izzadás, éhségérzet, zsibbadás érzése, hányinger, koncentrálási képtelenség, megváltozott viselkedés, meglassúbbodott mozgás és gondolkozás, agresszivitás. Ez az állapot is vezethet igen súlyos képhez, akár kómához is. Enyhébb esetekben terápiája igen egyszerű, mert cukor bevitelével rohamos javulás tapasztalható.
Késői szövődmények
Ha a cukorbetegség évek óta fennáll, sokkal alattomosabb szövődmények kialakulására is számítanunk kell. Ezek szerteágazó, igen sok szervre kiterjedő betegségek lehetnek.
Megkülönböztetünk kis ereket érintő elváltozásokat, melyek elsősorban a szemet és vesét érintik. A cukorbetegség talaján kialakult szemideghártya-betegsége az ezt ellátó kapillárisok károsodása kapcsán alakul ki, több fokozaton keresztül haladva, az egészen enyhe, panaszokat nem okozó eltéréstől, végül üvegtesti bevérzéshez, ideghártya leváláshoz, vaksághoz vezethet.
A diabéteszes vesebetegség napjainkban is jelentős oka a cukorbetegek halálozásának, és a leggyakoribb oka a végstádiumú vesebetegségeknek. Itt elsősorban a szűrő funkciójú érgomolyagok károsodnak. A kialakult vesekárosodást, szinte biztosan követi magas vérnyomás megjelenése.
A cukorbetegség idegeinket sem kíméli. A diabéteszre jellemző, úgynevezett mozgató és érző idegeket egyszerre érintő betegség jellegzetessége, hogy főleg végtagokon, elsősorban a lábakon jelentkezik, a test középpontjától távol, szimmetrikusan.
Ugyancsak károsodnak a zsigereinket beidegző, ún. autonóm idegek is. Ez a szív-érrendszeri, gyomor-, bélrendszeri, illetve urológiai problémákat okozhat.
Végezetül, de nem utolsó sorban elérkeztünk a cukorbetegség nagy ereket károsító hatásához. Ez elsősorban a magas vérinzulinszint és a sejtek inzulinnal szembeni csökkent érzékenysége kapcsán a felgyorsult érelmeszesedéssel és ezek szerveinket károsító hatásával van összefüggésben.
Hogyan károsodnak sejtjeink?
A vérben lévő cukortúlkínálat kapcsán a cukor kénytelen nem a megszokott anyagcsere úton lebomlani. Az alternatív lehetőség kapcsán keletkezett anyagok azonban sűrűbbek, ezért ezek direkt is károsítják a sejteket ozmotikus hatásuk révén. Azaz a sejtekből kiszívják a nedvességet.
A felesleges cukormolekulák fehérjékkel is kapcsolatba lépnek, ezeket mintegy karamellizálják. Az ilyen, cukorral bevont fehérjék funkciójukat nem tudják többé ellátni. Ezt manapság az öregedés egyik legfőbb folyamataként tartják számon.
Az előbbihez hasonló módon, a cukorral összekapcsolódott zsírmolekulák hajlamosabbá válnak az erek falában történő lerakódásra, ami az érelmeszesedés folyamatát segíti elő.
