Ahogy tavaszodik úgy lesz egyre több a hófehér madár a csónakkikötőkben, stégeken, nádasokban a Velencei-tavon. Magyarország két legnagyobb tava, a Balaton és a Velencei-tó a bütykös hattyúk szempontjából szinte európai jelentőségű vedlő hely, a Kárpát-medence nagy részéről vonulnak ide a madarak arra az időre, amikor akár 6-8 hétre is elveszthetik röpképességüket. Ebben az időszakban a Velencei-tavon mintegy száz madár tartózkodik- írja a V.tó.info.
A kecses, látványos madár Magyarországon a XIX. század végére teljesen eltűnt, majd az 1970-es évek elején jelent meg újra. Először a Dunántúlon, népesítette be a számára alkalmas vizeket, majd fokozatosan átterjedt a Duna-Tisza közére, az utóbbi években pedig már a Tiszántúlon is megfigyelhetők költő párok.
A bütykös hattyú egyike a legnagyobb röpképes madaraknak, testhossza 145-160 centiméter, szárnya fesztávolsága 208-238 centiméteres, a hím testtömege 9-14 kilogramm, a tojó ennél kisebb, 7-11 kilogramm közötti. Tápláléka vízinövényrészekből és magvaikból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával mélyről tépi táplálékát, ahol a récék már nem jelentenek konkurenciát. A bütykös hattyú akár 50 évig is elél, de csak kevesen érik meg közülük a hét évnél idősebb kort.
Nagy vándorok, hidegebb teleken nagyobb távolságokat is megtehetnek jégmentes vízfelszíneket keresve, ilyenkor akár ezer kilométernél is többet vándorolhatnak.
