A szénanátha és a pollenallergia az allergiák legelterjedtebb formája. Nagyon sok embert érint szerte a világon, és ez a szám évről évre nő. Tünetei a szemviszketés, szűnni nem akaró orrfolyás és tüsszögés, ugyanis az orr és a szem nyálkahártyái begyulladnak. Kialakulásának két feltétele van. Egyrészt lehet genetikai eredetű, másrészről pedig a környezeti hatások idézhetik elő, vagyis ha nagymértékben vannak jelen allergén anyagok, akkor szenzitizáció (érzékenység) lép fel. Manapság a légszennyezés is közrejátszhat az allergia kialakulásában, ugyanis a szennyező anyagok hatására a pollenek agresszívebbé válnak.
A tavasz kezdetével az első polleneket „termelő” növények a mogyoró, az éger és a szilfélék. Ezután következnek a nyár, nyír, bükk, a fűz és a tölgy. A nyári szezonban kezdetben a fűféléktől és gabonáktók szenvedhetünk, majd a lándzsás útifű, a fekete üröm és a legnagyobb ellenség, a parlagfű is virágzásnak indulnak. A parlagfűszezon kezdete július végére, augusztus elejére tehető, és mindaddig tart, amíg az első fagyok meg nem érkeznek.
Az elmúlt évek során az időjárásunk nagy változásokon ment keresztül, és rendkívül ingadozóvá, kiszámíthatatlanná vált. Ez sok egyéb mellett, a pollenallergiától szenvedőknek sem jelent jót. Az időjárás-eltolódás következményeként jelentős eltérés tapasztalható a fák és növények virágzási idejében. Vannak olyan növények, amelyek a fagyok miatt később, mások viszont a korai meleg miatt hamarabb virágzanak, így nagyon sok növény virágzása egybeesik, ami a levegőben lévő pollentartalmat sokszorosára növeli. Ez egyben az allergiás tüneteket is súlyosbítja és intenzívebbé teszi. Kezelésére rengeteg szerhez hozzájuthatunk már a patikákban az erős gyógyszertartalmúaktól a homeopátiás készítményekig, így mindenki válogathat, hogy megtalálja a számára megfelelőt.
