“Határozott, meggyőző és Magyarország számára rendkívül kedvező jelentést fogadott el az Európai Parlament Petíciós Bizottsága” -közölte a kalocsai Bagó Zoltán, a verespataki delegáció néppári, európai parlamenti képviselője.
Bagó Zoltán a Szeged24-nek arról beszámolt be: több módosító indítványa is bekerült az uniós végleges ajánlások közé, melyek révén a Petíciós Bizottság felszólította az érintett román hatóságokat,hogy biztosítsanak minden óvintézkedést a környezet megóvása érdekében, mielőtt végső döntést hoznak a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) cég Verespatak-projektének környezetvédelmi engedélyéről.
A kalocsai képviselő elmondása szerint az uniós bizottság a nagyvállalatot is felszólítja, hogy megfelelően kövesse a keletkező hulladék kezeléséről szóló, az elérhető legjobb technológiák alkalmazására vonatkozó uniós rendelkezéseket.
Az ügy előzménye
A verespataki cianidos bányászat akkor került a nemzetközi figyelem fókuszába, amikor az ezredfordulós nagybányai katasztrófa és az azt követő tiszai ciánszennyezés történt. Ezt követően vélték sokan, hogy elfogadhatatlan a Tisza vízgyűjtőjén, Verespatakon az elhagyott, de még szennyező bányák helyszínén, Európa legnagyobb, újabb külszíni fejtésű, ciántechnológiás aranybányáját megnyitni.
A kanadai-román Roşia Montană Gold Corporationt (RMGC) és anyavállalatát kifejezetten a verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, állítólagosan adóparadicsomokban bejegyzett cégláncolaton keresztül. Környezetvédők szerint ezért valós szakmai vagy pénzügyi garanciát sem tud nyújtani, így katasztrófa esetén lehetetlenség lesz bárkit felelősségre vonni.
Az ellenzők szerint a ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelenti, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival, és a bánya tervezett 16 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.
A cég szerint viszont rendbe hoznák a szennyezett környéket, amire a román államnak nincs pénze, és ezres nagyságrendben teremtenének új munkahelyeket. A vállalat úgy becsüli: nagyjából 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki működése alatt.
