Mexikóvárosban, ahol korábban nem voltak atrocitások, nemrégiben az egyik legelőkelőbb pláza közelében két lefejezett holttestet találtak egy füstölgő minibuszban. Guadalajara és Veracruz biztonságosnak számított még fél éve is, de 2011 végén az előbbiben 26 halálos áldozatot követelt az erőszak, az utóbbiban pedig a rendőrség egész állományát elbocsátották, miután ismeretlenek 35 holttestet tettek ki a város egyik útjára.
Elemzők szerint mindez az ország két vezető bűnszövetkezete között a befolyási övezetek kiterjesztéséért, illetve megvédéséért folyó, mind hevesebbé váló küzdelem eredménye. A konfliktus a mexikói-amerikai határ mindkét oldalán növeli a nyomást a politikai és rendőri vezetőkre, akiknek bizonyítaniuk kell, hogy stratégiájuk hatásos.
Az amerikai illetékesek elismerik, hogy a fejlemények kiszámíthatatlanok, de azt állítják, hogy kezelni tudják a helyzetet. Az 1,6 milliárd dolláros költségvetésű drogellenes Mérida kezdeményezés a mexikói állami és helyi rendőrséget, illetve igazságügyi szerveket azonban inkább kiképzéssel és tanácsadással segíti, nem pedig felszerelések – például helikopterek – szállításával.
A legutóbbi kormánystatisztikák alapján az elmúlt év első kilenc hónapjában megnőtt a feltehetően a drogháborúval vagy a szervezett bűnözéssel összefüggő halálesetek száma a fővárost körülvevő México államban, amely a legnépesebb valamennyi között. A hivatalos adatok szerint az egész ország 831 településen történtek erőszakcselekmények, ami 7 százalékos növekedésnek felel meg.
Bandaháborúk A San Diegó-i Egyetem drogbűnözést figyelemmel követő intézménye, a Trans-Border Institute szerint az erőszak a határtérségből érzékelhetően terjed a belső államok felé. David A. Shirk, az intézmény igazgatója úgy látja, hogy a változás a hat évvel ezelőtti irányát visszáját jelenti: akkor az erőszak főleg Mexikó déli államaiban robbant ki és a kábítószercsempészek útvonalai mentén haladt észak felé, felgyorsítva a drogháborút, amely eddig már 47 ezer emberéletet követelt.
Akkor a mexikói kormány bevetette a katonaságot és az országos rendőri erőket, több mint két tucat kartell – bűnöző hálózat – vezetőjét tartóztatta le vagy ölte meg, felszámolt vagy szétaprózott számos csoportot. Offenzívájukat az amerikai kormány helikopterekkel, távirányítású drónokkal, az amerikai drogrendőrség nagyobb nyomozati szerepvállalásával és a rajtaütésekben való fokozott részvételével támogatta. A legvéresebb erőszak színhelyén, a határ menti Ciudad Juárezben ezt követően javult a helyzet, ami a mexikói hatóságok szerint azt mutatja, hogy fellépésük eredményes volt. Az elemzők szerint azonban inkább arról van szó, hogy a rivális bandák egyike felülkerekedett, így csökkent közöttük a hatalmi harc és a vérontás. Ma Acapulco a legtöbb erőszakos cselekmény színhelye, ami szintén a bandaháborúk alakulásával függ össze. Shirk szerint a drogháború az eddig legerősebb drogkartellként ismert, hagyományos Sinaloa és a volt katonák által létrehozott Los Zetas közötti élet-halálharcnak tűnik.
Az utóbbi semmiféle erőszaktól nem riad vissza, emellett a drogútvonalaktól távolabb is zsaroláshoz, emberrabláshoz folyamodik, sőt másfajta pénzszerző akciókat is végrehajt. A harmadik nagyobb alvilági erő, a Gulf kartell jelentős fegyverzettel rendelkezik, és néha maga is támadásokat hajt végre. Az idő fogja megmutatni Sok összecsapásra mostanában főként a középső és a déli államokban kerül sor, ahol a két legnagyobb szervezet eddig nem küzdött egymás ellen ilyen elkeseredetten – állítják a The New York Times című lapnak nyilatkozó szakértők. Georges Grayson mexikói kutató, a Los Zetas kartellról szóló, hamarosan piacra kerülő új könyv társszerzője felhívta arra a figyelmet, hogy ez a szervezet ma már 17 államban működik – hárommal többen, mint egy évvel ezelőtt. Noha Mexikóváros méretei, bonyolultsága és jelentős, a többieknél képzettebbnek számító rendőri ereje valószínűtlenné teszi, hogy ott is ugyanolyan drámai helyzet alakuljon ki, mint más városokban, mindazonáltal riasztó jelek vannak arra, hogy az erőszak a fővárost is elöntheti.
Annál a plázánál, ahol a lefejezett holttesteket megtalálták, felirat jelent meg, amely szerint a kettős gyilkosság a Sinaloa műve volt. Vannak azonban, akik úgy látják, hogy a rémtettet bármely más, a térségben működő bűnbanda is elkövethette. Grayson szerint a bűncselekmény a “zetanifikálódás” jegyeit hordozza, az elkövetők ugyanis a Los Zetas csoport taktikáját alkalmazták. Egyébként nem ez a bűncselekmény volt az egyetlen, amelyet feltehetően a kartell jegyzett: tavaly októberben a védelmi minisztériumhoz közel lévő negyedben két levágott emberi fejet találtak egy út mentén. Annak ellenére, hogy a mexikói kormány nagy erőket vet be amerikai szakértők és kábítószer-ellenes ügynökök támogatásával a szervezett bűnözés ellen, nem könnyű kideríteni, hogy melyik bűnöző csoport éppen mit követett el. A mexikói hatóságok azt állítják, hogy ők fognak felülkerekedni a háborúban.
Genaro Garcia Luna közbiztonsági miniszter egy washingtoni előadásában kijelentette, hogy az erőszak szintje még vagy öt évig nem fog számottevően csökkenni, de máris haladás tapasztalható, mivel a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható gyilkosságok számának növekedése lelassult. “Az idő fogja megmutatni, hogy mennyire bizonyul tartósnak ez a tendencia” – fűzte hozzá óvatosan.
