Az LG 2013 őszén jelentette be a világ első ívelt okostelefonjaként jegyzett G Flexet, mely ugyan messze volt a tökéletestől, az elmúlt időkben egyfajta kultuszkütyüvé vált. A Samsung a Galaxy Round révén próbált konkurenciát állítani, meglehetősen kevés sikerrel, aztán pedig idén év elején bemutatkozott a jelen tesztünk alanyát is képező G Flex2, mely újult erővel száll harcba, többek közt az olyan különcmobilok ellen, mint amilyen például a boltokban hamarosan felbukkanó, oldalain hajlított kijelzős Samsung Galaxy S6 edge. A G Flex2 tulajdonképpen egy itt-ott lebutított/felturbózott és persze alaposan meghajlított G3, mely a G4 közeljövőbeli piaci debütálásáig simán le tudja kötni az izgalmas kütyük iránt fokozott érdeklődést mutatók figyelmét.
Design
A G Flex2 nem egyszerűen csak hajlított, hanem bizonyos szintig hajlítható is. Magyarul az alaphelyzetben ívelt készüléknek nem esik baja, ha az asztalra helyezve megpróbáljuk kilapítani: az LG úgy méretezte az alkatrészeket, hogy a telefon simán kibír egy maximum 32 kilogrammos terhelést. A készülékre óvatosan akár rá is ülhetünk, ami egyébként egészen életszerű helyzet, hiszen az ívelt mobil remekül becsúszik a hátsó zsebünkbe, de például az oldalzsebünkben már több helyet foglal el, mint egy hagyományos laposmobil. A kijelző íve egyébként nem túl durva, a sugarának a mérete 70 centiméter. Ívekből egyébként abszolút nincs hiány: a hátlap hosszanti irányban 65 centiméteres, széltében pedig 40 centiméteres sugarú ívre fekszik fel, a készülék oldalán körbefutó díszcsík pedig 55 centis sugarú körívre van görbítve.
Vélt/valós előnyök
Az LG által elvégzett tesztek szerint a felhasználóknak egyszerűen jobban esik használni az ívelt kijelzős G Flex2-t, mint egy hasonló méretű normál készüléket. Hogy valóban jobban esik a használat, arra nem tudunk egyértelmű választ adni, az viszont tény, hogy a görbített vizuális megjelenítés mindenképpen újszerű érzést kelt az emberben. Használati előny, hogy a spéci kialakítás miatt a kijelzőben visszatükröződő tárgyak mérete nagyobb, ergo a fizimiskánk nagyobb felületet takar ki a zavaró háttérfényből, és némileg csökken a visszatükröződés. Előny továbbá, hogy a mikrofon közelebb kerül a szánkhoz, és ezáltal 3 dB-lel nagyobb hangerő érhető el, ezenkívül pedig a fejjel lefelé az asztalra helyezett készülék mindössze két ponton érintkezik a felülettel, tehát nem sérül a kijelzője.
Öngyógyító
A G Flex egyik nagy újdonsága volt a hátlap úgynevezett öngyógyító képessége, melynek lényege, hogy a maximum 0,7 milliméter mély kisebb karcok néhány perc alatt egyszerűen eltűnnek maguktól. A G Flex2 esetében ezt a funkciót továbbfejlesztették, és immár alig 10-12 másodperc is elég ahhoz, hogy a karcok a múlt ködös homályába vesszenek. Megjegyzendő, hogy a telefon oldalsó peremein jól látszik, hogy a hátlapon egy átlátszó fólia figyel, vagyis az “öngyógyulás” tulajdonképpen ennek az extra rétegnek köszönhető. Ahogy eddig is, a gyógyulási folyamatot elősegíti a magasabb hőmérséklet – sütőbe persze nem kell tenni a készüléket, az viszont tény, hogy szobamelegben gyorsabban eltűnnek a karcok, mint a kinti mínuszokban. A kisebb karcolások ellen tehát remekül védett a telefon, így most már csak azt kellene valahogy megoldani, hogy azok a fránya ronda ujjlenyomatok ne rondítsák el olyan gyorsan a felületét.
Méretek, felszereltség
Mivel az elődöt sokan egyszerűen már túl hatalmasnak találták, mindenképpen jó hír, hogy a G Flex2 jelentősen kisebb és egyben jóval könnyebb is lett a G Flexnél. Az ezüstszürke és vörös színváltozatokban készülő újdonság elképesztően szépre sikeredett, és a letisztult formavilágban fontos szerepet játszik, hogy immár nemcsak teljesen gombmentesek az oldalélek, hanem még a microSIM tálcát is száműzték innen. Ez utóbbival a hátlap eltávolítását követően találkozhatunk, csakúgy, mint a hot-swap microSD slottal, ugyanis az új Flex az elődjétől eltérően már nem unibody kialakítású. Ettől függetlenül a lítium-polimer akksi nem cserélhető, ami főleg annak ismeretében nem túl jó hír, hogy a kapacitása 3500-ról 3000 mAh-ra csökkent. Hétköznapi használat során mintegy 1-1,5 napos üzemidőre számíthatunk, és remek dolog, hogy az 1,8 amperes gyári vezetékes gyorstöltő 40 perc alatt 50 százaléknyi töltést pakol az akksiba. Ellenben kár, hogy a G3-féle vezeték nélküli tölthetőségről ezúttal le kell mondanunk. A felső élen egy mikrofonra és egy infravörös portra (tévétávirányítás) lehetünk figyelmesek, alul pedig egy jack dugalj és egy microUSB port található – a készülék nem vízálló kivitelű. Az alábbiakban a Samsung Galaxy Note 4 társaságában látható az LG G Flex2:
Kijelző
Miközben a képátló 6 colról 5,5 colra csökkent, a felbontás 1280×720 pixelről 1920×1080 pixelre növekedett, melynek köszönhetően a képminőség jelentősen javult. 245 helyett immár 403 ppi-t kapunk, és tulajdonképpen nem is nagyon hiányoljuk a G3-féle 538 ppi-s elképesztő QHD panelt. Az LG által 20 százalékkal ellenállóbbá tett Gorilla Glass 3 védelem mögött egy Curved P-OLED panel található, mely szokás szerint gyémánt PenTile mátrixos, hatalmas kontrasztú és igen nagy betekintési szögű. Érdekesség, hogy egy júniusig tartó egyedi telenoros akció keretein belül a G Flex2-t vásárlók a vásárlást követő egy évben egy alkalommal teljesen ingyen és bérmentve cseréltethetik ki a telefonjuk esetlegesen betört kijelzőjét. Az előlap 73,5 százalékát uraló hajlított displayt az LG szerint 30 centiről olyan nézni, mintha 3 méteres távolságból bambulnánk egy 55 colos ívelt tévét, tehát médiafogyasztásra remekül használható a panel. A szabványos, élénk és semleges képi üzemmódok mellett említést érdemel a hatféle betűtípus, a hatféle betűméret, a háromféle kikapcsolási effekt, illetve az akksit kímélő automata tónusbeállítás.
Kezelhetőség
A szokásos funkciógombok nem a kijelző alatt, hanem annak alsó sorában figyelnek és remekül személyre szabhatók – a virtuális QWERTY billentyűzet orientációtól függően 5,5×6, illetve 9×5 milliméteres gombokat vonultat fel. A kezelhetőségben oroszlánrészt vállal a hátlap felső-középső szekciójába, a kamera mellé költöztetett három nyomógomb, melyek révén többek közt bekapcsolható a telefon, állítható a hangerő, illetve akár exponálhatunk is. Ez a G2-n debütált egyedi megoldás ugyan némi megszokást igényel, de az ergonómiájával nincsenek problémák, hiszen a mutatóujjunk úgyis szinte mindig ezen a környéken szokott pihenni. Adott továbbá a dupla koppintásos felébresztés, és persze régi jó barátunk, a Knock Code sem hiányozhat a fedélzetről.
Kamera
Az f2-es fényerejű frontkamera 2 megapixeles felbontású és Full HD videókat képes rögzíteni. A szelfiket ellőhetjük akár úgy is, hogy a széttárt kezünket ökölbe szorítjuk, a kijelzőn megjelenített méretes fehér felület pedig egyfajta segédfényként funkcionál. Újdonság a “kézmozdulati nézet”: miután elkészítettünk egy szelfit, a kép megtekintéséhez elég egyszerűen a szemünkhöz közelíteni a telefont. A hátoldali, f2,4-es fényerejű kamera teljesen átlagos, 1/3 colos és 4:3 képarányú BSI-CMOS képérzékelőt kapott, mely a G3-ból már ismerős lehet. A 13 megapixeles kamera révén maximum 4160×3120 pixeles fotók készíthetők, igen jó minőségben, bár a G3 fotóit általánosságban véve egy kicsit jobbnak találjuk. Csak dicséretet érdemel a kiváló HDR üzemmód, a remek panorámakép funkció, illetve a szuper makró feature. Az időzítő 3/10 másodperces késleltetést támogat, illetve kapunk még hangvezérelhetőséget, segédrácsot, illetve 8x-os digitális zoomot is. Íme néhány tesztfotó (klikk az eredeti mérethez):
Egyenesen a G3-ból érkezett a lézeres autofókusz, mely az emberi szem számára láthatatlan infravörös fénnyel, a robotporszívókhoz hasonlatos módon méri be a tárgyak távolságát. A megoldás egyrészt rendkívül pontos, másrészt iszonyat gyors is: ideális esetben 276 milliszekundum alatt megtörténik az élesítés. Sötétben remek szolgálatot tesz az igen hatékony működésű optikai képstabilizátor, mely az első Flexből bizony még hiányzott. A dupla LED-es segédfény fényereje nagyon rendben van, és a kombinált hideg/meleg fényforrásokkal meglőtt fotók színe és megvilágítása is optimálisnak mondható. Az elkészült fotók átlagosan 3-5 MB méretűek – kár, hogy a haladó fotósoknak szánt opciók sajnos mind hiányoznak, így például még ISO fényérzékenységet sem lehet állítani.
Nem is lehet kérdéses, hogy a videófelvevő simán megugorja a ma már elvárható Ultra HD szintet. A 3840×2160 pixeles felvételek 30 fps sebességgel, sztereó hangsávval és nem túl magas, 28 Mbit/s-os bitrátával bírnak. Full HD-ben csak 30 fps-t kapunk, a 60 fps-es üzemmód valami miatt kimaradt, 720p HD esetében pedig 120 fps jelenti a plafont, de ezeknek a remekül lassítható mozgóképeknek elég gyenge a minősége, csakúgy, mint a G3 esetében. Íme egy Ultra HD tesztvideó:
Szoftver
Az Android 5.0.1-alapú (Lollipop) szoftver remekül kezelhető, ha pedig esetleg túl bonyolultnak tartjuk, akkor ott a lehetőség az EasyHome bekapcsolására. A lockscreen hatféle módon, négyféle húzási effekt kíséretében oldható fel, és lehetnek rajta widgetek, parancsikonok, valamint időjárási animációk is. Elsőként a G Flex2-n érhető el az úgynevezett “pillantás nézet”: amennyiben az inaktív készülék kijelzőjének felső szekciójában lefelé húzzuk az ujjunkat, felül látványos formában felbukkan a dátum és a pontos idő. A végeken átjárást biztosító, hétféle lapozási effektes alapképernyőn maximum nyolc slide-unk lehet, melyen a legelső a Smart Bulletin, ahol is ott figyel az LG Health fitneszalkalmazás, mely a következő sporttevékenységeket támogatja: gyaloglás, futás, biciklizés, túrázás és görkorizás. Korrekt cucc, de azért nem olyan erős, mint az S Health, illetve a Flex2-ben nincs is annyi extra szenzor, mint a Samsung csúcsmobiljaiban.
Szolgáltatások
A hétköznapi használat során a telefon a G3 mintájára automatikusan tippekkel bombáz bennünket, vagyis az érkező esőfelhők ismeretében az esernyő magunkkal vitelét ajánlja, ha pedig az egyik ismerősünk már többször sikertelenül próbált meg elérni minket, akkor egy visszahívásra próbál meg ösztökélni minket. Az asztalról felvett csörgő telefon szépen lehalkul, ha pedig a fülünkhöz emeljük, mindenféle gombnyomkodás nélkül máris üdvözölhetjük a hívófelet. A főmenü 5×5, illetve 4×5 ikonnal operál, a fentről lehúzható sávon pedig egyszerre 5 gyorsgomb és két csúszka látható. A virtuális billentyűzet képes tanulni a felhasználói szokásokból és még a mérete is állítható, illetve érdekesség, hogy a kurzort akár úgy is mozgathatjuk, ha a space-en oldalirányban húzzuk az ujjunkat. A nemrég használt alkalmazások Lollipop-féle elrendezésben sorakoznak egymás alatt és egyetlen gombnyomással egyszerre mind lelőhetők. A kettős ablak a back gomb nyomvatartásával csalogathat elő: a vízszintes irányban osztott képernyőn két alkalmazás kényelmesen elfér egymás mellett, de az appoknak egyszerre csak egy példánya futhat.
Funkciók
A főbb gyári alkalmazásokat színkóddal jelöli a rendszer, így már első pillantásra látszik, hogy az öt szekcióra osztott névjegyzékben turkálunk, vagy helyette véletlenül a naptárra nyomtunk. Böngészőből egy default és egy Chrome áll a rendelkezésünkre, mindkettővel valódi élmény a netezés. A Quick Memo+ révén remek jegyzetek készíthetők, melyek akár hely- és időjárásadatokat is tartalmazhatnak, ezenkívül pedig szólnunk kell még a diktafonról, a fájlkezelőről, a számológépről, az ébresztőről, az időzítőről, a világóráról, a stopperről, a YouTube kliensről, illetve a sajnos csak nézegetésre használható ThinkFree Viewerről. A zenelejátszó mindent, még az FLAC fájlokat is lejátssza, automatikusan ki tud kapcsolni, képes YouTube videókat keresni és hétsávos ekvalizer is van benne. A videólejátszót sem érheti kritika, azért pedig külön jó pont jár, hogy a gyári alapfelszereltség részét képezi az átlagnál mindenképpen jobb minőségű QuadBeat 2 vezetékes sztereó headset.
Hardver
Míg a G Flexben 800-as, a G3-ban pedig 801-es, addig a G Flex2-ben már 810-es Snapdragon chipset található. A 20 nanométeres csíkszélességű MSM8994 SoC-ben többek közt négy darab 2 GHz-es Cortex-A57 processzormag, négy darab 1,5 GHz-es Cortex-A53 mag, valamint egy Adreno 430-as grafikusgyorsító található. Ennek a 64 bites szörnyetegnek nem sok gondot okoz a nem is QHD, hanem csak Full HD kijelző meghajtása, azonban a produkciójával nem lehetünk teljesen elégedettek. A 810-es Snapi ugyanis fokozottan hajlamos a melegedésre, és ahogy emelkedik a hőmérséklete, akár 20 százalékot is csökkenhet a Samsung 14 nanométeres Exynos 7420-asától már alaphelyzetben is szerényebb teljesítménye. Míg ez utóbbi chipset egy QHD-s S6-ban is simán 70 ezer pont felett teljesít AnTuTu-ban, addig a G Flex2 még hideg állapotban is csak alulról nyaldossa az 50 ezres határt. További teszteredményeink: Geekbench 3 – 1230/3991 pont, Basemark X – 32106 pont, Basemark OS II – 1667 pont. A felénk kapható új Flexekben 2 GB RAM és 16 GB flashmemória található, és sovány vigasz, hogy más piacokon 3/32 GB-os változatban is elérhető lesz a készülék. Wireless fronton nincs okunk a panaszra, hiszen adott az LTE Cat. 6 mobilnet, a mindentudó kétnormás Wi-Fi, a Bluetooth 4.1 és persze az NFC is, a hasznos kiegészítők közül pedig a körablakos és ívelt QuickCircle tokot kell kiemelnünk.
Konklúzió
Tavaly ilyenkor azzal zártuk a G Flex tesztet, hogy a telefonban lehetne jobb minőségű kijelző, memóriabővítési lehetőség és optikai képstabilizátoros kamera. Nos, ezeket idén mind megkaptuk a G Flex2-től, mely ráadásul immár sokkal barátibb mérettel és tömeggel rendelkezik, azért viszont kár, hogy csökkent az üzemidő, hogy a Qualcomm hibájából kifolyólag a 810-es Snapi nem pont olyan lett, mint amilyenre számítottunk, illetve, hogy a RAM csak 2 GB kapacitású. Bár a szépség megítélése meglehetősen szubjektív dolog, ki merjük jelenteni, hogy az LG G Flex2 napjaink egyik legszebb designt kapott okostelefonja, melynek azonban sajnos alaposan megkérik az árát: a 175 ezer forintos pre-paid áras készülék kártyafüggetlen példányaiért minimum 190-200 ezer forintot kérnek el a kereskedések. Ár/érték arányban egy kifutó G3 mindenképpen jobb vételnek számít, azt pedig egyelőre nem tudni, hogy a G4 pontosan mit és milyen áron nyújt majd nekünk. Mi mindenesetre tárt karokkal várjuk!
LG G Flex2
Pozitívum: tetszetős ívelt forma, az elődnél kompaktabb kialakítás, általánosan korrekt minőség, gyorsabban öngyógyuló hátlap, Full HD P-OLED kijelző, kijelzőcsere garancia, új pillantás nézet, ergonomikus kezelhetőség, letisztult felhasználói felület, 64 bites új chipset, képstabilizátoros kamera, 4K videófelvevő, bővíthető memória, gyors adatátviteli technológiák, multimédiás képességek, FM-rádió, Dolby Mobile támogatás, infravörös távirányító, gyors akksitöltő, QuickCircle tok
Negatívum: nem cserélhető és csökkentett kapacitású akkumulátor, melegedési problémák, nálunk csak a 2 GB RAM-os változat kapható, a 120 fps-es videófelvevő gyenge minőségű, a frontkamera csak 2 megapixeles, nincs wireless tölthetőség, magas kezdőár.
