Tavaly ősztől év végéig majdnem 400 vasúti pénztárából 24-et zárt be a MÁV – tudtuk meg a társaság sajtóosztályától. Az ok egy új jogszabály. Aszerint a menetjegyen fel kell tüntetni a célállomás nevét és az útirányt, illetve egyéb értékesítési adatokat. Ezt csak csakis gépesített jegykiadással tudják megoldani.
A legkisebb forgalmú pénztárakban, ahol nem volt számítógépes rendszer nem lett volna gazdaságos a fejlesztés.
A megszüntetetett pénztárak korábbi forgalma nagyon kevés volt. Aki régen ott vett jegyet, most az interneten, vagy a vonaton – pótdíj nélkül -, esetleg a legközelebbi állomás pénztárában teheti meg és néhány – többségében elővárosi – állomáson jegyautomata is lesz majd. Hogy hol és mikor, azt még nem mondta meg a MÁV.
Nem lettek munkanélküliek
A bezárt pénztárak munkatársainak más munkaköröket ajánlottak és ehhez az átképzést is biztosítja a MÁV – közölte a sajtóosztály.
Fotó: MTI
Fejlesztés gyorspótjegyből
A bevezetés óta eltelt bő fél év alatt több mint 2,7 millió darab gyorsvonati pótjegyet váltottak az utasok, több mint 713.000.000 forint értékben – írta kérdésünkre a MÁV, de hozzátette, hogy e pénz kizárólag a szolgáltatási színvonal emelésére fordítható. A társaság tavaly és az idén 1 milliárd forintot használ fel a minőségi szolgáltatásokat nyújtó vasúti kocsik – két év alatt közel 300 jármű – megújítására.
A gyorsvonati pótjegyet tavaly május 15-től kell fizetni 258 vonaton, ami a naponta közlekedő 2700-járat nagyjából tíz százaléka. A MÁV szerint a gyorsvonati pótjegyes rendszerbe azok a gyors- és sebesvonatok nem kerültek be, amelyeket döntő részben a regionális forgalomban utazók vesznek igénybe, és akik más, nem feláras vonatot pl. egy személyvonatot vagy helyközi autóbuszt sem tudnának az adott viszonylaton választani.
Gyorspótjegy személyvonatokra
Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy szinte minden gyorsvonatnak van egy-egy szakasza, amelyen személyvonatként közlekedik, minden megállóhelyen megáll és bizony ezekre a szakaszokra is meg kell váltani a gyorspótjegyet – még annak is, akinek egyébként ingyenes (lenne) az utazás. A nyugdíjasoktól is ugyanúgy kérik a gyorspótjegyet az éppen személyvonatként közlekedő járatra. Mivel pótjegyből nincs félárú, a diákoknak is nagyobb teher ez a rendszer. Egy személyvonatként közlekedő, de gyorsvonatnak nevezett vonatra pl. egy 400 forintos jegyhez 150 a pótjegy.
Felmerült bennünk, ez olyan sokaknak jelenthet bosszúságot, hogy ez a panaszok számában is látszik, de tévedtünk. Az emberek fizetnek, legfeljebb morognak kicsit, de nem veszik a fáradtságot arra, hogy a MÁV-val is megosszák problémájukat.
Nem panaszkodnak az utasok
A társaságtól azt kérdeztük, eddig mennyi panaszt kapott a MÁV a gyorspótjegyekkel kapcsolatban. Konkrét számot nem kaptunk, a válasz az volt: a bevezetés időszakában ötszáz alatt volt a panaszok száma, aztán folyamatosan csökkent. Hozzátették, hogy éves szinten csaknem 140 millió belföldi utasa van a MÁV-nak, ehhez képest elenyésző a kifogások száma.
A MÁV emlékezetett arra is, hogy a kormányváltás óta az alaptarifák változatlanok a vasúti közlekedésben és nem sokkal a gyorspótjegy bevezetése után – július 1-től – 15 mellékvonalon 15%-kal csökkentették a jegyárakat. Az alaptarifa csökkentésére a rendszerváltás óta nem volt példa a helyközi közösségi közlekedésben – áll a MÁV levelében.
