A kormány kemény átalakításokba kezdett a szociális támogatások területén. Az állami források csökkentése mellett éppen egy fordított folyamatot látunk, mint az egészségügyben és az oktatásban. Azaz visszadobják a felelősséget az önkormányzatoknak. A Policy Agenda (PA) azt vizsgálta, hogy ez milyen hatással lesz a társadalomra, és hogy az átalakítás jelenthet-e újabb lökést az utcai megmozdulásokhoz.
Eddig sem volt bőkezű a rendszer
Ahogy korábbi elemzéseikben bemutattuk, a kormány 2010 óta a szociális kiadásoknál csökkentette a legjobban az állami kiadásokat. Ennek eredményeképpen a GDP-hez viszonyítottan a társadalombiztosítási és szociális juttatásokra fordított összeg 17,4 százalékról 15,5 százalékra csökkent.
A kormány azzal érvelt, hogy túl bőkezű a szociális rendszer, és ez a munkavállalási kedv ellen hat. A közmunka rendszerének bővítése pedig azt hivatott mutatni, hogy az állam a nehéz anyagi helyzetben lévő munkanélküliek számára munkát ad.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A 2015. évi költségvetéshez kapcsolódó törvénymódosítások kapcsán a kormány most átszabja a szociális rendszer megmaradt elemeit, és a felelősséget áthárítja az önkormányzatokra. Ezért mondhatjuk azt, hogy az oktatással és az egészségüggyel ellentétes folyamatok zajlanak ezen a területen: egyfajta decentralizáció, amelyet még pénzzel sem támogat az állam.
(A költségvetést megalapozó törvényjavaslatban az szerepel, hogy az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül. A megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok ugyanis központi költségvetési forráshoz jutnak majd. Persze kérdés, hogy mindez hogyan valósul majd meg. Lásd lejjebb, hogy mennyivel csökken tervek szerint az önkormányzatoknak szánt önrész.)
Mi volt? Mi lesz?
Az átalakításokkal öt eddigi támogatási forma megszűnik, valamint egy jelentősen átalakul. A megszűnő lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, óvodáztatási támogatás, méltányossági közgyógyellátás és méltányossági ápolási díj 2012-ben összesen 608 ezer embert érintett (ebben lehetnek átfedések, mert nagyon rossz szociális helyzet esetén akár több támogatást is kaphat az érintett).
* a támogatások egy része nem havonta, hanem évente 1-2 alkalommal kerül a rászorultakhoz, de az összehasonlíthatóság miatt az összegeket most hónapra vetítették.
A megszűnő támogatásokon felül pedig egy, mégpedig a rendszeres szociális segély átalakul egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti járadékká.
Most az utóbbi két csoport kikerül a rendszerből, és ez azt jelenti, hogy az átalakuló támogatást a PA számításai szerint az eddigi igénybevevők 60-65 százaléka nem kaphatja meg. Számukra, így különösen a nyugdíj előtt álló kb. 17-18 ezer főnek egyedüli esélyként marad a közmunka, amit immár kötelező lesz elvállalni.
Ennyit vesznek el a rászorulóktól
A kormány ezzel az átalakítással – a 2012. évi tényadatokból kiindulva – kb. 37-38 milliárd forintot vesz el a rászorulóktól. A támogatástól elesők számára azt az utat ajánlja – meglehetősen álságos módon – hogy forduljanak a helyi önkormányzatokhoz. Az önkormányzati segélyt lényegében átnevezve, létrehozza a települési támogatást, amelynek szabályait, hozzáférésének módját, a támogatottak körét minden település saját maga határozza meg. Az állam pedig, bár valamekkora mértékben hozzájárul ehhez, ahogy eddig is, de a mai rendszer beszűkítése miatt nem a szükséges mértékben. Így tehát a PA szerint sokan lesznek majd, akik csalódottan jönnek majd ki a polgármesteri hivatalból, mivel kérelmüket elutasítják.
Az átalakítás egyetlen nyertese a költségvetés. 2014-ben a tervek szerint még 132 milliárd forintot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, jövőre viszont csak 108 milliárd forintot. A Policy Agenda számításai szerint ennek a pénznek a 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás, azaz csupán minimális keret marad a szociálisan nehéz helyzetben lévők támogatására.
Hol fog fájni?
Érdemes megnézni, hogy hogyan érinti a települések nagysága alapján a társadalmat ez az intézkedés. A megszűnő és átalakuló támogatások kb. 630 ezer embert érinthetnek (lehetnek átfedések). Ez átlagosan a társadalom 6,4 százalékát jelenti. A 10 ezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék, míg a 20 ezer feletti városokban és a fővárosban 4,6 százalék. A rendszer változását tehát leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek. Számukra a helyi önkormányzat sem tud adni majd akkora segítséget, mint korábban.
Amennyiben politikai megközelítésben nézzük ezt a folyamatot, akkor nem érthető a Fidesz szándéka, mivel az előző választásokon lényegében ezeken a kistelepüléseken élők szavazata biztosította a fölényes győzelmet és a kvázi kétharmadot – jegyzi meg a PA. Azon nehézsorsúak számára pedig, akik koruk, hozzátartozóik vagy saját egészségi állapotuk miatt kerültek ellehetetlenülő helyzetbe, nem lesz valódi válasz a közmunka, mivel annak bővíthetősége is véges.
