A fiatalok nagyobbik fele nemigen követi, milyen lehetőségei vannak az öngondoskodásra, és nem is érzi sürgetőnek a problémát. Leginkább az ötvenesek hajlandóak a nyugdíjas időkre takarékoskodni. Van, akinek idén több jut erre a célra, mint eddig, másoknak viszont egy forint sem – derül ki az Aegondirekt.hu felméréséből.
Az ország nagyobbik felében a többség nem tud előtakarékoskodni
A kutatásban megkérdezettek 29,96 százaléka tud az idei évtől többet elkülöníteni a jövedelméből megtakarításokra, mint a korábbi években. Az összes megkérdezett 14,3 százaléka 5 ezer forint alatti összeget, 10,7 százaléka 5 és 10 ezer forint közötti összeget, míg 4,96 százaléka 10 ezer forintnál is többet tud befektetni jövedelméből 2014-től, mint a korábbi években.
A felmérés szerint a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben magasabb azok száma, akik képesek havonta megtakarítani, mint azoké, akik egy forintot sem tudnak rendszeresen félretenni a nyugdíjas éveikre.
A Nógrádiak számítanak leginkább az állami nyugdíjra
A kutatásban részt vevőktől megkérdezték, hogy szerintük kinek kell gondoskodnia a megfelelő nyugdíjellátásukról. Saját felelősségüket legnagyobb arányban a Vas megyében élők jelölték meg: 50,8 százalék szerint a nyugdíjat nem várhatják csak az államtól. További 11,9 százalék ráadásul egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. Ezért úgy érzik, megfelelő előtakarékoskodással nekik is fel kell készülniük időskori anyagi biztonságuk megteremtésére.
Ezzel szemben a Nógrád megyében élők csupán 39,9 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással. 48,6 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy az időskori ellátás fedezetének előteremtése kizárólag állami feladat, hiszen „ezért fizetjük az adókat és járulékokat” – vélik.
Ez utóbbi választ egyébként kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben élők jelölték meg többször, mint „a nyugdíj közös – egyéni és állami – felelősség” választ.
Úgy gondolják, motiválni kellene őket
A 35 évnél fiatalabbak 21 százaléka válaszolta, hogy a jelenlegi munkáltatója biztosít számára olyan juttatást, amely nyugdíjcéljait szolgálja, 59,9 százalék pedig nemmel válaszolt. A meglepő nem is ez volt, hanem 19,1 százalékuk nem tudta, hogy jár-e neki ilyen munkahelyi juttatás vagy sem.
Ez az utóbbi két adat azért is érdekes, mert a fiatal munkavállalók egyharmada (33 százaléka) megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltatója ugyanilyen mértékű befizetésekkel támogatná a nyugdíjcélú előtakarékoskodását. Emellett azonban az állam szerepét is kiemelik a fiatalok: 34 százalékuk szerint a hosszú távú megtakarításokat ösztönző nagyvonalúbb adókedvezmények további megtakarításokra bátorítanák őket.
A fiatalok alig hallottak az új adókedvezményről
Noha a nyugdíjprobléma a felmérés készítői szerint a legfiatalabbak számára a legégetőbb, a 26 és 35 év közötti korosztály 60 százaléka, míg a 25 évnél fiatalabbak 62,6 százaléka még egyáltalán nem hallott arról, hogy idén január elsejétől ismét 20 százalékos – évi legfeljebb 130 ezer forintos – személyi jövedelemadó kedvezmény jár a nyugdíjbiztosításra befizetett összegekre.
Ezek után nem meglepő, hogy a legtöbb ilyen biztosítást a 45-50 év közötti korosztály kötötte náluk.