„A hit testvériség, megbocsátás, a másik méltóságának elismerése, a természet tisztelete. A hit egyedüli, de egyedül lehetetlenség hinni. A hit igazság nélkül szép mese marad. A hit nem menedék a bátorság nélküli emberek számára. A hit az egyházon kívül mértékét veszíti” – szólnak Ferenc pápa első enciklikájának mondatai. A hit által a világba és az emberek, a társadalom életébe hozott világosságról szóló pápai dokumentum a válságba jutott kortárs kultúrának kínál kiutat egyebek között az életre szóló szeretet, a férfi és nő közötti házasság jelentőségének hangsúlyozásával. A Lumen fideit Ferenc pápa írta alá, de az első változatát XVI. Benedek állította össze – emelte ki az egyházfő a dokumentum bevezetőjében. Az enciklika hangsúlyozza, hogy a hit a szeretethez és az igazsághoz vezet az egyéni és a közösségi életben is, miközben a mai kultúrában egyedüli igazságforrásnak tartott technológia csak az életünket teszi láthatólag kényelmesebbé. Hit nélkül az emberi közösség élete kizárólag az érdekre és a félelemre épülne.
„Isten hallható, látható és érinthető is” – írta Ferenc pápa, aki külön szólt a fiatalokhoz a megválasztása óta gyakran ismételt mondattal: „Ne hagyjátok, hogy elvegyék tőletek a reményt.” A Lumen fidei szerint az emberek a történelemben ismétlődő totalitarizmusok rossz emléke miatt nem mernek már hinni az abszolút igazságban, és emiatt ideáljaikról is lemondtak. Az enciklika szövegében jól felismerhetők a teológus XVI. Benedek kidolgozta részek, amelyek többek között a filozófus Nietzsche és az író Dosztojevszkij Isten-képét „korrigálják”, és a Ferenc pápa tömör és frappáns stílusát idéző részek. A két pápa írta „kétkezes” enciklika XVI. Benedek 2005-ben megjelent első enciklikájához, a Deus est caritashoz (Az Isten szeretet) is szorosan kötődik.
„Ebben az enciklikában sok van XVI. Benedekből, de az enciklika egésze Ferenc pápáé” – fogalmazott a Lumen fidei vatikáni bemutatóján Marc Ouellet bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa. Rino Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke hozzátette, hogy a Lumen fidei „erős pásztori üzenetet tartalmazó enciklika”, mely a Hit Évében azt hangsúlyozza, hogy senkinek sem szabad félnie a nagy ideáloktól. „Ferenc pápa enciklikája a mai kulturális gyengeségben provokáció és kihívás is egyben, amellyel szemben nem lehet közömbösnek maradni” – mondta Fisichella.
Az olasz nyelvű, több mint nyolcvanoldalas enciklika péntektől 3,50 euróért kapható a Vatikánban és Olaszországban. Ferenc pápa máris egy második, teljesen saját enciklikán dolgozik, amelynek témája a szegénység lesz. A Vatikán bejelentette, hogy az enciklika bemutatása előtt Ferenc pápa és XVI. Benedek nyugalmazott pápa közösen vett részt azon a vatikáni szertartáson, amelyen Szent Mihály arkangyal védelmébe ajánlották a pápai államot. A két pápa átölelte egymást – közölte a Vatikán.
Szentté válhat II. János Pál és XXIII. János
Ferenc pápa pénteken aláírta a II. János Pál és XXIII. János pápa kanonizációját kimondó dokumentumokat, a két egyházfőt már az idén szentté avathatják – közölte a szentszéki szóvivő. Federico Lombardi szóvivő Ferenc pápa első enciklikájának bemutatása közben jelentette be ezt. Lombardi valószínűnek tartotta, hogy a 2005-ben elhunyt lengyel pápát és 1963-ban elhunyt olasz elődjét még az idei év vége előtt szentté avatják. Az sem kizárt, hogy a két egyházfőt egyszerre avatják szentté – tette hozzá. A dátumról Ferenc pápa dönt majd az avatás előtt összehívandó konzisztórium bíborosi tanácskozásának kitűzésével.
Az 1978-ban megválasztott, 2005. április 2-án elhunyt II. János Pálnak már a temetésén azonnali szentté avatását követelték a hívők a „Santo subito!” feliratú transzparensekkel. Ezt követően XVI. Benedek az előírt időnél – a halált követő öt esztendőnél – korábban elindította elődje kanonizációs eljárását. II. János Pált 2011. május elsején avatták boldoggá a római Szent Péter téren. A boldoggá avatáshoz elfogadott első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A lengyel pápa szentté avatásához szükséges második csoda a boldoggá avatás napján történt, erről csak annyit tudni, hogy a II. János Pálhoz intézett imádság állítólag egy Costa Rica-i asszonyt gyógyított meg.
A tudományosan megmagyarázhatatlan gyógyulást a Szentté Avatási Kongregáció által felkért orvosok és teológusok idén áprilisban minősítették csodának. A kongregáció bíborosi bizottsága ezt a héten megerősítette, a pápa pedig most aláírta a szentté avatás utolsó lépésének számító dokumentumot.
A II. Vatikáni Zsinat atyjaként és a „jó pápaként” ismert XXIII. Jánost 2000-ben avatták boldoggá egy olasz nővér meggyógyításáért. Az 1958-ban pápává választott Angelo Giuseppe Roncalli esetében a szentté avatáshoz nem volt szükség egy második csodára: a Szentté Avatási Kongregáció javaslatára Ferenc pápa úgy döntött, hogy XXIII. János kanonizációjához egy csoda is elegendő. Ehhez a pápának joga van, de ez nem azt jelenti, hogy mostantól kezdve a szentté avatáshoz elég lesz egy csoda is – hangoztatta a szentszéki szóvivő. Hozzátette, hogy Ferenc pápa valószínűleg XXIII. János pápa személyisége és a II. Vatikáni Zsinat idei 50. évfordulója miatt döntött így.
