A Román Nemzeti Bank ebben a hónapban áttér a közvetlen, folyamatos inflációs célkövetésre, a kormánnyal egyeztetve idén 7 százalékos, jövőre 5 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedést célozva meg.
Ezt tartják az infláció elleni harc legjobb eszközének, amelyet Magyarország, Lengyelország és Csehország már évek óta alkalmaz. Az új politika elsődleges szempontja az árstabilitás lesz, és a RNB kevésbé a lej árfolyamát tekinti fő prioritásnak.
Egy kis csúszás
A jegybank korábban júliusra tervezte az áttérést, de végül is csak az első negyedévi inflációs jelentés erre a hónapra várt kiadása után kezdenek bele. Így a központi bank első ízben fog kiadni negyedéves inflációs jelentést.
A jegybank július végén 8 százalékban jelölte meg az idei inflációs célt, de ezt nem tekintették valódi előrejelzésnek. A tényleges szám decemberben, tizenkét hónapra számolva, 8 százalék alatt marad, és még most sem kell módosítani a kormánnyal közösen elképzelt, 7 százalékos célt. A jegybank jövőre már csak 5 százalékos áremelkedési ütemet vár.
Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója elmondta: bankja politikájának középtávú sarokköveit az infláció ellenőrzés alatt tartása, a rugalmas árfolyamok és a majdani euróövezeti csatlakozásra való felkészülés jelenti. A román kamatszintet igyekeznek közelíteni a külföldi alacsonyabb kamatokhoz, de nem terveznek pénzügyi protekcionizmust. Az árfolyamokkal kapcsolatban célként említette, hogy a főként kereskedelmi ügyletek által befolyásolt árfolyamot elsősorban a külföldi tőkeáramlás által befolyásolt árfolyammá alakítsák.
Románia – a reménybeli 2007-es uniós csatlakozást követően – 2010-2012-ben akar csatlakozni az ERM-II árfolyam-mechanizmushoz, majd 2012-14-ben az euróövezethez.
Sikerül?
Isarescu július elején még 7,5 százalékos inflációt jelölt meg idénre az addig becsült 7,0 százalék helyett. Románia tavasszal állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy az idei inflációt 7,0-7,5 százalékra, a jövő évit 6,0-6,5 százalékra mérsékli. Az elemzők arra számítanak, hogy az árvíz miatt idén nem sikerül teljesíteni a célt.
Románia 2-3 százalékra kívánja csökkenteni az inflációt 2007-ig, amikor a várakozásai szerint csatlakozik az Európai Unióhoz.
Júniusban 9,7 százalékos, májusban és áprilisban 10-10 százalékos, márciusban 8,7 százalékos, január-februárban 8,9 százalékos, tavaly decemberben 9,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció Romániában.
Erős csökkenés
A Román Nemzeti Bank legutóbb április 9-én csökkentette ismét az alapkamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát: 2 százalékponttal 12,50 százalékra. A csökkentést, mint az addig is általában, ismét a lassuló inflációval indokolták, de a szokásosnál nagyobb enyhítésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy – a 2007-re tervezett EU-csatlakozásig a teljes konvertibilitás elérése jegyében – a rá következő hétfőn, április 11-én felszabadult a külföldiek számára a rövid lejáratú lejbetétek piaca.
A Román Nemzeti Bank tavaly júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, 21,15 százalékról indulva.
Gazdasági növekedés kicsit mérséklődött
Románia gazdasága 5,9 százalékkal teljesített többet az első negyedévben, mint a tavalyi első negyedévben. Az első negyedévi GDP 13,79 milliárd euró volt.
A tavalyi első negyedévben a gazdasági növekedés 6,1 százalékos, tavaly egész évben 8,3 százalékos volt Romániában. Az GDP-növekedés ekkora ugrását a hazai fogyasztás nekilódulása indukálta. A román GDP 2003-ban 4,9 százalékkal bővült, akkor az első negyedévben 4,4 százalékos volt az ütem. A kormány idei várakozása 5,5 százalékos többletre szól.