Közismert tény, hogy a rendszerváltás óta rendkívüli módon megnehezült a kismamák visszatérése a munka világába, ugyanakkor egy magyar család eltartása ma ritkán valósítható meg egyetlen fizetésből.
Ráadásul az első- vagy másoddiploma megszerzése anyagi okok miatt nagyon sokak számára elérhetetlen lett. Felkai Szilvia, a kismamák továbbtanulását segítő „Mami vagyok!” klub vezetője szerint az a kismama, aki a meglévő mellett újabb egyetemi vagy főiskolai diplomát szeretne szerezni, mert így szeretné növelni munkaerő-piaci értékét, már milliós nagyságrendben kénytelen fizetni azért, hogy továbbjuthasson. „Ezt sajnos sokan még akkor sem engedhetik meg maguknak, ha munkahelyük átvállalja a költségek egy részét.” Felkai úgy véli: míg régebben csupán a társadalmi felfogás gátolta a kismamák továbbtanulását, a rendszerváltás után már az anyagi tényezők a döntőek.
Kedvezmények
A gyerekkel otthon töltött évek alatt az anyukák tandíjmentesen szerezhetik meg első, illetve többedik egyetemi-főiskolai képesítésüket. A tandíjmentesség, mint fogalom, két területet érint: az államilag finanszírozott képzést, és a költségtérítéses képzést.
Az államilag finanszírozott képzésben tandíjmentesség illeti meg:
* nappali, esti, levelező tagozaton az első alapképzésben és az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, és nappali tagozaton az első kiegészítő alapképzésben részesülő hallgatókat;
* egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező, és bármely közismereti első tanári szakon tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatót a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésekor nappali, esti és levelező tagozatokon.
A tgyás-t, gyes-t, gyet-et, illetve gyed-et igénybe vevők tandíjmentesen végezhetik egyetemi-főiskolai féléveiket a költségtérítéses képzés keretei között is. Náluk a tandíjmentesség igénylésének feltétele az adott félév első napján fennálló jogosultság, igénybevételéhez a folyósító szervtől (OEP vagy MÁK) az ellátás folyósításáról igazolást kell benyújtani a tanintézménybe. Ha a piaci szféra különböző továbbképzési tanfolyamain vesznek részt a kismamák, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhetik a képzés díjának 30 százalékát, maximum 60 ezer forintot.
A „Mami vagyok!” klub 2004 júniusában indította útjára programját kifejezetten azzal a céllal, hogy személyre szabott tanácsadással mozdítsa elő a kismamáknak a megfelelő iskola kiválasztását. Az érdeklődők – egy részletes kérdőív kitöltése után – negyvenperces orientációs beszélgetésen vesznek részt, ahol a számukra legmegfelelőbb képzési formát tanácsadók segítségével igyekeznek közösen megtalálni.
Felkai szerint az a legnagyobb probléma, hogy a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező kismamák inkább részmunkaidős állásban szeretnének dolgozni, mintsem hogy továbbtanuljanak, ezzel is növelve munkaerő-piaci értéküket. „Nehéz meggyőzni a kismamát, hogy ne csomagolni menjen el egy külvárosi gyárba gyakorlatilag non-stop robotba, hanem végezzen el például egy számítógép-kezelői tanfolyamot, hiszen e nélkül ma már még pénztáros sem lehet valaki.”
A baráti társaságból verbuválódott szervezők vezetője szerint kimutatható, hogy a képzetlenebb nők számára a gyermekvállalás ma Magyarországon a munkanélküliség kivédését szolgálja. Vagyis a nőknek később a munkavégzéssel elérhető csekély keresetért nem éri meg lemondaniuk a főállású anyaságról, így könnyen „bennragadnak” a háztartásbeli státusban – ami anyagilag elég kiszolgáltatott helyzetet eredményez, főleg nyugdíjas korban. Ezt el lehetne kerülni a nők nagyobb tudatosságával és az élethosszig tartó tanulás belsővé tételével.
Összeegyeztethető szerepek
A képességeiket fejleszteni szándékozó kismamák részére a másik lehetőség a piaci szféra valamely szolgáltatásának igénybevétele. Ezek a szolgáltatások gyakorlatorientált és koncentrált formában segítenek a munkavállaló nők különböző csoportjainak abban, hogy tudásukat és képességeiket fejlesszék.
A WIFI Oktató és Továbbképző Intézet vezetői feladatokat ellátó vagy vezető beosztású feladatra készülő nőknek szervez orientációs tréninget, amely során a résztvevők megtanulják, hogy miként legyenek képesek – az anyaság tapasztalatával gazdagodó – nőiségüket bátran, egészként vállalva vezetői feladataikat elvégezni, szervezetük és saját céljaik elérése érdekében.
Földváry Beáta, a WIFI képzési tanácsadója szerint ma már nemcsak elméletben létező tény, hogy a leghatékonyabb befolyásolási erőt az tudja kifejteni, aki megfelelő módon tudja szabályozni az érzelmi- és a racionális intelligencia arányát és mikéntjét a vezetői kommunikációban. „A képzés iránt elsősorban olyan vezető beosztású nők érdeklődnek, akiknek üzleti partnereik többségükben férfiak” – mondja a tanácsadó. Cégek is szerveznek ilyen tréningeket, hogy segítsék a női menedzserek anya–vezető–feleség szerepváltásának zökkenőmentes feloldását.
„Ezek a hölgyek a gyermekvállalás után továbbra is dolgozni szeretnének, de konfliktust jelenthet számukra, hogy miként integrálódjanak vissza az üzleti világba.”. A WIFI tréningjén többek között elsajátíthatják, hogy az úgynevezett „nehéz helyzetek” esetén miként viselkedjenek, anélkül, hogy személyes belső lelki tényezőik vagy üzleti érdekeik sérülnének. Földváry Beáta úgy véli: a kincs magukban a nőkben rejlik, a trénerek felszínre hozzák és erősítik azokat a képességeket, amelyek segítségével a nők megteremthetik saját biztonságérzetüket.
Trükkök az intézmények részéről
Sok nő a törvényes biztosítékok ellenére korlátokba ütközik: amikor a húsz hónapos kisfiával gyed-en lévő Kalmár Szilvia szeptemberben megpályázott egy menedzserképzést egy budapesti egyetemen, azzal utasították el, hogy a képzésre díjmentesen felvehető kismamák számát az intézmény tizenöt főben maximálta.
Sajnos esete nem tekinthető egyedinek. Legalábbis sok kismama tapasztalja úgy, hogy számukra a választott iskola nem biztosítja, vagy nem úgy biztosítja az ingyenes tanulás lehetőségét, mint ahogy ez a jogszabályban elő van írva. Pedig egy kormányrendelet értelmében, 2002 szeptemberétől az állami – és csak az állami – felsőoktatási intézményekben továbbtanuló kismamákat nem kötelezhetik költségtérítés megfizetésére az intézmények, beleértve az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevőket is.
Ám némely állami oktatási intézményben bevett gyakorlat, hogy az egyéb díjak, illetve költségtérítés egészének vagy részének támogatására hirdetnek pályázatot, de limitálják a részvevők számát, a kismamákét például tizenöt főben. Az oktatási intézmények azzal védekeznek, hogy gazdaságilag csődbe jutnának, ha szó szerint betartanák a kormányrendelet minden betűjét. Az egy főre jutó évi 800 ezer forintba kerülő menedzserképzés költségéből ugyanis a gyakorlatban az állam mindössze 10 százalékot fedez, többre egyszerűen nincs pénz. Bár mindenki egyetért a családtámogatás társadalmi fontosságával, az oktatási intézmények gazdasági kényszerűségből kénytelenek meghúzni egy határt, amire szerintük a vonatkozó kormányrendelet jogi lehetőséget ad.
