A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját kizárólag kkv-besorolású társaságok vehetik igénybe. Az ehhez szükséges önminősítés látszólag egyszerű számítással elvégezhető, ám a BDO Magyarország tapasztalatai szerint az érvényes jogi szabályozás, főként a kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszonyban álló társaságok számára számos buktatót rejt. Az egyre közelgő augusztus végi hiteligénylési határidő miatt is fontos, hogy minden érintett pályázó tisztában legyen a sikeres hiteligénylést megalapozó besorolás szabályairól.
A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti önminősítésre korábban szinte kizárólag adózási vagy pályázati okokból volt szükség, most azonban előtérbe kerülhet a hiteligénylés feltételeinek való megfelelés is. Emiatt számos olyan vállalkozás is végez önminősítést, amelynek ebben korábban semmilyen gyakorlata nem volt.
Ezekre figyeljen!
A BDO eddigi tapasztalatai szerint kevesen tudják, hogy adataikhoz a partnervállalkozásaik részarányos mutatóit is hozzá kell számítani. Ezek olyan vállalkozások, amelyekben legalább 25 és legfeljebb 50 százalékos mértékű részesedéssel rendelkeznek. 50 százalékos részesedés felett már kapcsolódó vállalkozói viszony állapítható meg. Kapcsolódó vállalkozási viszony esetében pedig a mutatókat nem részarányosan, hanem teljes egészében kell összeadni.
Számos esetben figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a mutatók számítása során mérlegfőösszegükhöz, árbevételükhöz és létszámadatukhoz nem csupán a belföldi, hanem a külföldi kapcsolódó vagy partnervállalkozásuk adatait is hozzá kell számítani.
Annak eldöntése, hogy valamely társaság kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak minősül-e, szintén igényel némi jártasságot. A számviteli törvénnyel szemben ugyanis a kkv-törvény alapján nem csupán közvetlenül jöhet létre kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszony, hanem közvetetten is, például egy már fennálló kapcsolódó vállalkozási viszonyon keresztül is. Emellett az azonos tulajdonosi kör is kapcsolódó vállalkozói viszonyhoz vezethet.
Az MNB termékfeltétele egyértelműen meghatározza, hogy a hitelt azok a kkv-besorolású társaságok vehetik igénybe, amelyek nem minősülnek pénzügyi intézménynek, illetve pénzügyi intézmény, hitelintézet kapcsolt vállalkozásának. A törvényi szabályozás ugyanakkor azokat a cégeket is kizárja a pályázók közül, amelyekben az állam vagy valamely helyi önkormányzat birtokolja a részesedések legalább 25 százalékát: ezek ugyanis a definíció szerint nem számítanak kkv-vállalkozásnak.
Kétéves szabály
A megfelelő kapcsolódó és partnervállalkozási viszony megállapításán túl ugyancsak nehézséget okozhat a minősítés során az úgynevezett „kétéves szabály” alkalmazása, amely alapján az adott cég csak akkor szerzi meg a kkv szerinti besorolást, ha két egymást követő beszámolási időszak adatai alapján is mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül.
„Az MNB feltételein kívül a vállalkozások arra is számíthatnak, hogy a sikeres hiteligényléshez a folyósító bank további bírálati feltételeinek is meg kell felelniük. A kereskedelmi bankoknak ugyanis a kiutalt összegeket akkor is vissza kell fizetniük a jegybank számára, ha az ügyfeleik elmaradnak a törlesztéssel” – magyarázta Petrányi Gábor, a BDO Magyarország tanácsadója. „Emiatt fokozottan fontos, hogy a besorolás ne veszélyeztesse a hiteligénylés sikerét. Célszerű tanácsadói segítséget is igénybe venni, hogy a hiteligénylő tisztában legyen a besorolásával, és ne bizonytalanodjon el, ha a bank kérdéseket tesz fel például a tulajdonosi érdekeltségekről” – tette hozzá.
