Drága lehet az ingyenhitel

A gazdaság élénkítését várja Matolcsy György attól, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 250 milliárd forintot ingyen ad át a bankoknak, amelyek ezt maximum két százalékos kamatozással adhatnák tovább a kisebb adós cégeknek. Akár hitelkiváltásra is. Ez szinte minden magyar családot érinthetne. Komplett szakterületek (például a művészek, az orvosok) tevékenykednek ugyanis vállalkozási formában, és nagyon sok az egészen apró egyéb cég is. Az Azénpénzem.hu-hoz érkezett jelzések szerint sokan reménykedve várják a lehetőséget. Alighanem mindannyian csalódnak majd. Részben a felszámítható költségek miatt.

A hitelintézetek „ceruzája” a mikro-, kis-, és középvállalatoknál nem csak a kamatok – pontosabban a felár – terén fog erősen. Mire egy cég hozzájut a pénzéhez, jókora összeget kénytelen kifizetni (lásd a táblázatot), ráadásul még számos egyéb címen is kérhetnek el pénzt. Ilyen például a fedezetek felülvizsgálata, ami például az FHB-nál esetenként 120 ezer forintot kóstál. Devizahitel kiváltásakor – amennyiben a jogalkotók külön nem rendelkeznek az ellenkezőjéről – nagy eséllyel szerződésmódosítási és végtörlesztési díjat is felszámolnának az újnak tekintett kiváltó hitel minden költsége mellett. A napi gondokkal küzdő kisebb vállalkozásoknak e tételek sem elhanyagolhatóak.

A gazdasági portál által megkérdezett szakértőknek ráadásul fogalmuk sincs arról, pontosan melyik kört is célozhatja az MNB-program, abban viszont általános a véleményük, hogy a többséget biztos nem érinti. A bankok a pénzre nem szorulnak rá, saját forrásból is tudnának hitelezni, ha lenne kinek. Az Azénpénzem.hu nem reprezentatív felmérése szerint számos kisebb céget keresett meg bankja az elmúlt egy évben hitelajánlattal. Olyan vállalkozás nem volt, amelyik ezt el is fogadta volna. Növekedési kilátások híján, visszaeső fogyasztás mellett ez meglehetősen logikus is. Azok a cégek viszont, amelyek megfelelő fedezet és üzleti terv nélkül szeretnének pénzhez jutni, hiába kopogtatnak a bankoknál. Ők különösen nem kaphatnak csekély felár mellett hitelt.

A marzs ugyanis a banki profit mellett (a haszonra törekvést a cégek maguk is gyakorolják, így talán ők nem látnak ebben kivetni valót) a hitelintézet működési költségeit hivatott fedezni. Közéjük tartozik a kockázatok ellenértéke is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai pedig azt mutatják, hogy a problémás hitelek aránya a mikrovállalkozásoknál meghaladja a 35, a kis cégeknél pedig a 25 százalékot. Ez az arány a középvállalatoknál csökken 20 százalék alá. Ez azt jelenti, hogy az ebben a körben 2012-ben kihelyezett mintegy 3400 milliárd forintból 840 milliárd forint visszafizetésénél akadtak erős kétségek – emlékeztet a portál.

forrás: Azénpénzem.hu

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke tegnap jó elképzelésnek nevezte a jegybankelnök által bejelentett növekedési hitelprogramot, fontosnak tartva, hogy az eljusson a mikrovállalkozásokhoz is. Németh László  azt mondta: különösen kedvezőnek tartja a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak biztosítandó 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet, illetve azt, hogy a kereskedelmi bankok a forrásra maximum 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garanciadíj növelheti. Szintén fontos lépésnek ítéli a további 250 milliárdos keretet, amelyből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak.

Várják a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok közötti egyeztetés kimenetelét, és bíznak benne, hogy a jegybank végigviszi elképzeléseit – tette hozzá. Az Iposz elnöke kitért arra is: az új forrás a gazdaságot akkor élénkítené igazán, ha valóban hozzájuthatnak a hazai tulajdonú cégek, főként a kisebbek. A növekedési hitelprogram akkor éri el a célját, ha ehhez olyan kormányprogram is társul, ami megmozgatja a kis- és mikrovállalkozásokat, mert az ott termelődő pénz visszakerül a hazai gazdaság vérkeringésébe, illetve a belső fogyasztói piacra. Németh László példaként kiemelte az építőipart, amely az élénküléssel jelentős számú mikro- és kisvállalkozásnak tudna munkát adni.

MNB – „Tudunk késsel-villával enni”

A kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában Matolcsy György MNB-elnök bejelentésére reagálva azt mondta, hogy a jegybank eddig rossz politikát folytatott, nem tudott semmit hozzátenni a magyar gazdaság fejlődéséhez. „A világ számos helyén segítettek az embereknek, a kkv-knak a jegybankok, eközben az MNB nem tette ezt. Ha más képes volt rá, talán mi is megtehettük volna” – fogalmazott Orbán Viktor, megismételve, hogy az immár a jobbkeze által irányított „jegybank független”, ezért nem voltak abban a helyzetben, hogy korábbi elnökét „rákényszerítsék valamire”. „Egy rossz gyakorlatot meg kell változtatni, ezzel próbálkozik az új jegybanki vezetés” – tette hozzá. A program visszafogottságáról Orbán annyit mondott, hogy „sokan kétségbe vonják, de tudunk késsel-villával enni.” A miniszterelnök szerint az egyik legfőbb kérdés a vállalkozások hitelhez juttatása lesz, a mostani magas kamatszinttel ugyanis biztosan nem lehet vállalkozásokat növekedési pályára állítani.