2002 után ismét amerikai-kanadai fináléra kerül sor a jégkorong olimpiai aranyáért, ám ezúttal az akkor 5-2-re alulmaradó Egyesült Államok a vendég, és a kiegyensúlyozottabban teljesítő csapat.
Kane-ék ugyanis 13 perc alatt lerendezték a finnek elleni elődöntőt, az első hét lövésükből négyszer mattolták a búsan lekorcsolyázó – s addig 94.6-os védési hatékonysággal villogó – Kiprusoffot, de a helyére érkező Backström sem tudott mit tenni, további két találatot kapott.
A generációk összecsapásában – a finn csapat 30.78 éves átlagkorával a legöregebb míg az Egyesült Államok (26.57 év) a legfiatalabb a tornán – a gyorsaság győzött a tapasztalat felett. A villámgyorsan cikázó tengerentúlikkal a fehér-kékek nem tudták tartani a lépést.
A gólözön a harmadik perc elején, Kiprusoff bakijával vette kezdetét. Az egykori Vezina-díjas (az NHL legjobb kapusának járó elismerés) ugyanis Kessel elől mentve épp Malone elé tálalt, s a balszélső köszönte szépen; vezettek az amerikaiak.
Ezt követően két emberelőnyös góllal (Niskala majd Lydman pihent) háromra növelte előnyét az extázisban hokizó Egyesült Államok, s a 11. percben egy meglepetésszerű finn döntés után (Jalonen szövetségi kapitány egy időkérés után is a jégen hagyta a láthatóan indiszponált kapusát) Kane négyre növelte a fórt.
Csalódott finnek a hatodik amerikai gól után (MTI/EPA)
Ha addig nem, a 13. percben eldőlt a találkozó. Előbb a duplázó Kane avatta fel a beálló Backströmöt, majd Sami Salo eladott korongját a nap legszebb találata követte – a Langenbrunner-Parise-Stastny háromszögelésből a legendás szlovák-kanadai Peter Stastny fia vette be a kaput.
A második harmadban egyik csapat sem erőltette a támadásokat, míg a záró játékrészben a becsületükért hajtó finnek megszerezték a szépítő találatot: az 55. percben Miettinen távolról bombázott a makulátlan Millert váltó Thomas kapujába. A vége 6-1 lett, az amerikaiak eddig száz százalékosak a tornán.
Ron Wilson csapata a döntőben a kanadaiakkal meccsel, ám a szlovákok elleni győzelem ellenére aligha ismétlődik meg a nyolc évvel korábbi forgatókönyv. Bár a juharlevelesek az egész találkozón irányították a játékot és kézben tartották a mérkőzést, távolról sem voltak olyan meggyőzőek mint az oroszok ellen, inkább a Svájc ellen bemutatott kínlódás volt soron.
Az első két, összességében háromgólos hazai előnyt eredményező harmad után a szlovákok az 52. percben váratlanul szépítettek, vérszemet kaptak, beszorították jóval esélyesebbnek tartott riválisukat, s egy gólra felzárkóztak. Az utolsó két percben egykapuztak a Halak helyett is mezőnyjátékossal rohamozó európaiak, több helyzetet is kialakítottak, végül azonban egyenlíteniük már nem sikerült. A kanadai és az amerikai válogatott a csoportmérkőzések során már találkozott egymással az ötkarikás játékokon, akkor utóbbi 5-3-ra nyert.
Amikor még simának tűnt: Getzlaf góljával 3-0-ra vezetett Kanada (MTI/EPA)
Apró érdekesség, hogy az NHL-játékosok olimpiai szereplése óta az amerikaiak és a kanadaiak az elsők, akik másodszor léphetnek fel a döntőben: 1998-ban Naganóban cseh-orosz meccsen dőlt el az első hely sorsa, míg négy éve Torinóban északi derbit, azaz svéd-finn találkozót rendeztek.
férfi jégkorong, elődöntők
Egyesült Államok-Finnország 6-1 (6-0, 0-0, 0-1)
Gól: Malone (3.), Parise (7.), Johnson (9.), Kane (11., 13.), Stastny (13.), illetve Miettinen (55.)
Kapusok: Miller 18 védés/18 lövés (a 49. perctől Thomas 6/7), illetve Kiprusoff 3/7 (a 11. perctől Backström 16/18)
Kiállítások: 6 perc, illetve 20 perc
Kanada-Szlovákia 3-2 (2-0, 1-0, 0-2)
Gól: Marleau (14.), Morrow (16.), Getzlaf (37.), illetve Visnovsky (52.), Handzus (56.)
Kapusok: Luongo 19/21, illetve Halak 25/28
Kiállítások: 2 perc, illetve 4 perc
