Nem kezdték ismerkedéssel a csapatok, a taktikus tili-tolik helyett inkább egymásnak estek. A franciák egy picit jobban kezdtek, de néhány perc elteltével a Decoék is felzárkóztak hozzájuk. Bátran és támadó szellemben telt el az első negyed óra. Feltűnő volt, hogy Zidane-ra – aki mellett Henry jelentett az elején legtöbb veszélyt – külön nagyon figyelnek a portugálok.
A másik oldal legveszélyesebb játékosa Ronaldo volt, aki a minden megmozdulását követő heves füttyszó ellenére is nagyon aktívan lépett fel mindkét oldalon, remek labdákkal hozták helyzetbe a bal és a jobb szélen egyaránt. A kapuk komoly veszélyben nem forogtak, csak egy-két portugál átlövést jegyezhettek fel a statisztikusok. 
Kemény meccs volt – nagy volt a rakás (AFP)
A 15. és a 30. perc közti időre inkább a tapintható feszültség volt jellemző: kevesebb volt a kapura lövés, a franciáknak valódi helyzete sem volt. Ellenben óriási csata dúlt a középpályán. Kiegyenlítődött játék zajlott, szép megmozdulások, és harcias összecsapások jellemezték a játékot.
A meccs 34. percében váratlanul jutottak 11-eshez a gallok: Henryt buktatta szabálytalanul Carvalho, a megítélt büntetőt Zidane magabiztosan értékesítette.
A franciáknál Ribery, Zidane és Henry mellett a védelem klasszisokhoz mérten teljesítet az első 45 percben és ez a hátsó alakzatra vonatkozóan kitartott a második félidőre is. A portugáloknál Ronaldo és Figo mellett a nagyokat lövő Maniche és a Zidane-t őrző Costinhaát lehetett kiemelni.
A második félidő lendületesen indult. Henry és Ribery már a 48. percig két hatalmas helyzetet puskázott el: az Arsenal csatára szép szóló után dolgoztatta meg Ricardot, míg Ribery Zidane passzát vágta rá kapásból. A portugálok csak 6-8 perc eltelte után jelezték, hogy ők is mindenképpen gólra hajtanak. Pauleta, a meccsen először (és utoljára…) került helyzetbe az 53. percben: a csatár szépen fordult kapura, de csak az oldalhálót zörgette meg.
A két legveszélyesebb spíler – Ronaldo és Zidane (AFP)
A heves kezdést követően annak rendje és módja szerint visszaesett a tempó, igaz ehhez két ápolás is tördelte a játékot: előbb a portugálok védőjét, Miguelt kezelték a doktorok – őt később le is kellett cserélni -, majd Abidal is ápolást kért a franciáknál. Már több mint 20 perce kergették a labdát a második félidőben a csapatok, de cseppet sem érződött, hogy a hátrányban lévő luzitánok nagyobb fordulatszámon pörögnének. A gallok továbbra is masszívan védekeztek.
A mérkőzés hátralévő 25-30 perce meddő portugál mezőnyfölényt mutatott, de érthetetlenül tompán játszottak a gólszerzés elsőszámú felelősei: Pauleta, Deco, Maniche teljesen beleszürkült a mezőnybe. Csak a franciák nem ritkán bohókásságával idegeket tépő kapusának, Bartheznek köszönhetően kerültek valamire való gólhelyzetbe: a 77. percben a kopasz kapus Ronaldo távoli szabadrúgását ütötte ügyetlenül pont Figo fejére, aki éppen, hogy csak fölé fejelt.
A francia csapat középpályás sora az utolsó 10-15 percre rendesen elfáradt, Zidane sem villogott úgy, ahogy azt sokan várták múltkori káprázatos produkciója után. De ez is kevésnek bizonyult a luzitánoknak: egyszerűen nem tudtak helyzetbe kerülni, így pedig nem lehetett döntőbe jutni.
A gallok megérdemelten készülhetnek a vasárnapi, olaszok elleni fináléba, amely akár a 2000-es Eb-döntő visszavágója is lehet (ott Henryék végül hosszabbítás után győztek). A portugálok álma véget ért, Scolari edzőnek nem lesz egyszerű feltüzelni nagyon motiválatlannak tűnő csapatát a házigazda németek elleni bronzcsatára.
Portugália-Franciaország 0-1
München, 67 000 néző
Gólszerző: Zidane (34. – 11-esből)
Sárga lap: Carvalho (83.) ill. Saha (87.)
