A magyar delegáció szakmai koordinátora szerint egy új világrend vajúdása figyelhető meg a koppenhágai vitákban. Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár egy budapesti háttérbeszélgetésen úgy vélte: a dániai tanácskozáson számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, sőt az etika területére is.
A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az „északi félteke” ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést – fejtette ki a szakember.
Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország – köztük Kína és India – a szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak – például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk – alakításába. A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők, 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből.
Fejenként 2 dollár
A konferencia első két napján kialakult álláspont szerint a fejlett államok 2010 és 2012 között évi 10 milliárd dollárral támogatnák a felzárkózókat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Ez az összeg „a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég” – reagált fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping. A kínai delegáció tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem lehet kapni itt a konferencián”.
A 192 ENSZ-tagállam képviselői arról tanácskoznak, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, aktuállissá válik az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv megújítása.
Kiszivárgott tervezet
A legnagyobb vitát szerdán egy nem hivatalos dán megállapodástervezet keltette. A londoni The Guardian által megszellőztetett dokumentum 2020-ra teszi azt az időt, amikor a globális üvegházgáz-kibocsátás eléri a tetőpontját, utána már csökkennie kell. A fejlett országok összesített kibocsátását tekintve voltaképpen megköveteli a csúcs tíz éven belüli elérését, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad. Ami a kibocsátás-csökkentési vállalásokat illeti, a tervezet szerint a fejlődő országok elköteleznék magukat bizonyos megszabott kibocsátás-csökkentési projektek mellett, amelyek teljesülését 2020-ig százalékos mutatókkal mérnék.
Ez a pont volt az, amelyet a fejlődők a leghatározottabban elutasítottak. „Nem tudunk elfogadni olyan javaslatot, amely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja” – hangsúlyozta a G77 vezetője.
Kizártak egy küldöttet
Emellett diplomáciai incidenshez vezetett, hogy a kínai delegáció egy tagját többszöri próbálkozásra sem engedték be a tanácskozás helyszínére. A kínai küldött egymás után háromszor próbált bejutni a Bella Center konferenciaközpontba és két akkreditációs igazolványt is felmutatott. A biztonságiak mégsem engedték be, és az egyik igazolványt el is kobozták. Sajtóértesülések szerint az érintett egy miniszteri rangú kormánytisztviselő, a külügyi tárca klímaváltozási különmegbízottja.
Greenpeace-akció a Colosseumnál (MTI)
Yvo de Boer, a világszervezet légkörvédelmi titkárságának vezetője az incidens rendezése után leszögezte: ilyesmi nem fordul elő többé. A konferencia lebonyolításáért is felelős ENSZ-diplomata azzal magyarázta a félreértést, hogy a tanácskozás zavartalanságának biztosítása embert próbáló feladat; a 12 napos rendezvényre összesen 34 ezer személynek adtak ki belépésre jogosító akkreditációt, holott a Bella Center befogadóképessége csak 15 ezer fő.
Különösen a konferencia utolsó két napján válhat szűkössé az épületegyüttes: december 17-én és 18-án nagyjából 110 állam- és kormányfő vesz részt a tárgyalásokon, és a névsor egyre csak bővül: az iráni állami televízió szerdai bejelentése szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök és Manusehr Mottaki külügyminiszter is elutazik Koppenhágába a tárgyalások fináléjára.
Óriásdemonstrációra készülnek
Szerdán elkezdődött a „bemelegítés” a szombatra tervezett nagy demonstrációra is, amelyre legkevesebb 30 ezer embert várnak: a dán rendőrség kommandósai házkutatást tartottak egy épületben, amelyben közel 100 fiatal klímavédelmi aktivista, a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat tagjai vertek tábort. A rendőrök fellépése erőszakos volt, és kifejezetten keresték a konfliktust – mondta a CJA szóvivője.
A szombati tüntetésre világszerte 165 szervezet hívta tagjait és szimpatizánsait Koppenhágába. Az észak-európai országban már a hónap elején hatályon kívül helyezték a Európai Unión belül szabad mozgást biztosító schengeni egyezményt, és a biztonsági erők alaposan ellenőriznek mindenkit, aki átkel a határon. Főként a szárazföldi, a dán-német határt erősítették meg, de fokozottan ellenőrzik a Svédországból és Norvégiából érkező kompokat is, és a feltételezett rendbontóktól megtagadják a belépést.
