A közvélemény régóta várta ezt az összefoglaló áttekintést, ami egy közel hatéves munka lezárása. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottsága IPCC utoljára 2001-ben adott közre ilyen átfogó jelentést, amit azóta minden mértékadó szakmai és döntéshozói fórum világszerte kiindulási alapnak tekintett. A most elkészült összefoglaló hatéves munka eredménye.
A tanulmány nem tartalmaz igazán meglepő tudományos újdonságot. Tények százaival erősíti meg azonban azt a tényt, hogy a Föld éghajlata folyamatosan, sőt gyorsuló ütemben melegszik, és hogy ezért, legalább az utóbbi harminc évben, egyértelműen az emberi tevékenység felelős – fogalmaz az OMSZ.
Emelkedik a tengerek szintje
A szén-dioxid légköri koncentrációja a kezdeti 280 ppm (milliomod térfogat rész) körüli értékről 2005-re 378 ppm-re nőtt. Az utóbbi száz évben a felszín közelében a levegő hőmérséklete 0,74 Celsius fokkal emelkedett. A melegedés az óceánok felső, legalább 3 km-es rétegében kimutatható, ami – a szárazföldi jég egy részének olvadásával együtt – eddig 17 centiméterrel emelte a tengerek szintjét.
Az aszályos évek gyakorivá válhatnak
Az északi tengerek jégtakarója tízévente 3 százalékkal kisebb területre zsugorodik, sőt a nyári időszakban ez a csökkenés eléri a 7 százalékot. A 20. század elejétől a csapadék egyértelműen növekedett Észak-Európában, mindkét amerikai kontinens keleti partjainál, valamint Ázsia északi és középső térségeiben. Ezzel szemben, szárazabbá vált az éghajlat a Szahel övezetben, a Mediterráneumban, Afrika és Ázsia déli vidékein. A tengerfelszín hőmérséklete és a hótakaró változásai nyomán módosult a mérsékeltövi általános légkörzés.
Savas tóceánok
A becslések szerint Földünk átlaghőmérséklete 1,0 és 6,3 Celsius fok közötti mértékben melegedhet attól függően, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésből milyen határok közötti üvegházgáz kibocsátás következik be. Az ehhez tartozó tengerszint emelkedést a jelentés a 20. század végéhez képest további 0,2 – 0,6 méteresnek mondja.
A felső értékhatár ugyan kisebb, mint a korábbi jelentésben közölt érték, de nem szabad elfelejteni, hogy a szintemelkedés még évszázadokkal a légköri hőmérséklet remélt valamikori stabilizálódása után is folytatódni fog. Új eleme a jelentésnek az a megállapítás, hogy az óceánok vize eddig 0,1 pH értékkel savasabbá vált, s a forgatókönyvek további 0,1-0,4 pH eltolódást valószínűsítenek.
A folytatás
A mostani Jelentést április illetve május elején két további kötet, a „Hatások, Alkalmazkodás és Sérülékenység” valamint a „Klímaváltozás Korlátozása” fogja követni. Az előbbi a helyben és nemzeti léptékben fenyegető kockázatokat és kihasználható előnyöket foglalja össze, míg az utóbbi kötet arról szól, hogy milyen technológiai és gazdasági eszközökkel lehetne lefékezni, majd megállítani a melegedés folyamatát.
